Heidl György blogja

"A filozófia a szépségnél végződik, a teológia a szépséggel kezdődik."

Tudósok hete – művészek hete

Hír: “Budapest, 2012. december 17., hétfő (MTI) – A parlament hétfőn elfogadta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kultúrstratégiai szerepének megerősítését célzó törvénymódosítást. Eszerint a köztestület rendes tagjainak száma kétszáz helyett kétszázötven lehet. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter indítványát 266 igen szavazattal, 32 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el. Hammerstein Judit kultúráért felelős helyettes államtitkár az Országgyűlés szakbizottságában korábban azt hangsúlyozta, a köztestület rendes tagjainak számát azért emelik meg, hogy az MMA tagsága lehetőség szerint lefedje a magyar művésztársadalom egészét. A jogszabály másik célja, hogy az MMA-t olyan jogosultságok illessék meg, amelyekkel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendelkezik. Az MMA elnöke ennek megfelelően részt vehet majd az Országgyűlés Szent Korona Testületének munkájában, az akadémia pedig tagot delegálhat a Nemzeti Előadóművészeti Érdekegyeztető Tanácsba. A művészeti akadémia tagjai ezentúl – az MTA analógiájára, ám egyelőre kisebb összegben – művészeti életjáradékban részesülnek, az MMA elnöke és főtitkára pedig az MTA elnökével és főtitkárával hasonló státussal és juttatással rendelkezhet.”

Kommentár: Az MMA elnökének hóbortos nyilatkozatai korántsem annyira károsak, mint az akadémikusok életjáradéka és az új akadémia “kultúrstratégiailag” törvényben rögzített rendszere. Nem értem, hogyan gondolhatja egykori évfolyamtársam, az okos és művelt Hammerstein Judit, hogy ez a rendszer jó, és hogy 250 ember majdnem lefedi a magyar művésztársadalom egészét. Személyesen ismerek legalább 250 művészt, és közöttük alig van olyan, aki tagja az MMA-nak. Ellenben több kiváló művész ismerősöm és barátom komolyan nélkülözni kényszerül, nem utolsó sorban azért, mert a jelenlegi hatalom a kultúra és a művészet világát leigázandó területnek tartja; komoly forrásokat vont ki az állami kulturális alapokból, hogy odaadja egy senki által meg nem választott köztestületnek; a kifizetések elmaradnak vagy 8-10 hónapot késnek; megrendelések nincsenek; a fesztiválokat nem a minőség, hanem a mennyiség bűvöletében szervezik, stb. Ilyen körülmények között egyszerűen igazságtalanság életjáradékot adni 250, a hatalom által kiválasztott művésznek.

Természetesen szükség van szakmai testületekre, civil szervezetekre, a tudományok és a művészetek elkötelezettjeinek önszerveződő, érdekérvényesítő közösségeire. Az MMA esetében azonban ennél sokkal többről van szó, hiszen bár civil szervezetként indult, politikai döntéssel nagyon jelentős hatalmi pozícióban lévő köztestületté alakult.

Az MMA-t jelenlegi elnökének nyilatkozatainál is sötétebb színben tünteti fel az, hogy tagjai zokszó nélkül megszavazták maguknak az átlagos középiskolai tanári fizetéssel felérő havi apanázst, amely néhány éven belül eléri az MTA tagok illetményét. “Ennek összege 2007. január 1-je után [a 350/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján] rendes tag esetén havi 455 000 Ft, levelező tag esetén 353 900, az MTA doktorai esetén 90 000 Ft.”

Az MMA a legrosszabb mintát követi, amikor pontosan azt veszi át az MTA-tól , ami  ott is káros és romboló hatású.

A hazai tudományos élet és az egyetemi rendszer súlyos betegségének egyik oka éppenséggel az, hogy az MTA teljesen rátelepszik. Az egyetemektől független kutatóintézeti rendszert tart fenn, miközben a kutatás és oktatás hagyományos intézményeit, az egyetemeket függő helyzetbe hozza. Akadémiai doktorokat nevez ki, és rafinált módon, a pályáztatás rendjével kieszközölte, hogy Magyarországon gyakorlatilag csak az lehet egyetemi professzor, akinek az MTA ad doktori címet. Az MTA elérte, hogy az elvileg autonóm egyetemek doktoriskoláit csakis MTA doktorok alapíthassák meg. A legmagasabb tudományos fokozat, az egyetemek PhD-je és DLA-ja fölé rendeltek tehát egy olyan tudományos “minősítést”, amelyet egy zárt, az egyetemektől független klub ad ki. Ez a nemzetközi gyakorlattal és az érvényben lévő Felsőoktatási Törvény, valamint az Alkotmány szellemével és betűjével is ellentétes. A PhD és DLA nem “kisdoktori”, az MTA doktori fokozata pedig nem “nagydoktori”, ahogyan a köznyelvben teljesen hamisan, de sokatmondóan rögzült.

A tudományos intézményrendszerben szerzett tapasztalataim azt mondatják velem, hogy jelenleg kétféle magyar tudós van: aki az MTA tagja, és aki az akar lenni. Amíg nem az, addig is igyekszik megszerezni a “nagydoktorit”. Miért? Nagyon egyszerű. Ha egyszer megszerezte, de utána egyetlen sort sem ír, ha be se megy a laboratóriumba, akkor is megkapja minden hónapban az A1-es fizetési kategória kétszeresét pótlékként (jelenleg bruttó 90e Ft). Gazdag ország ez! Aki pedig akadémikus lesz, az a különféle juttatások mellett még egy professzori illetményt is kap, és adott esetben az özvegyét is komoly összeggel támogatja havonta a bőkezű magyar állam. Széchenyi István biztosan nem ezt akarta. Döbbenetesek a jövedelmi aránytalanságok a tudományos és egyetemi szférában, hiszen mindeközben a tanársegédek fizetése havi bruttó 150e Ft, az adjunktusoké havi bruttó 220e Ft körül van. Minden jel arra mutat, hogy a Magyar Művészeti Akadémia pontosan így fog működni, és ilyen hatást fog gyakorolni a művészet és kultúra világában. Ehhez képest másodlagos szempont az, hogy milyen eszmeiség mentén szerveződik, noha a médiában ez kapott figyelmet.

Érthető, ha az efféle, szovjet típusú, feudális akadémiai rendszert nagyon szereti minden ázsiai jellegű politikai hatalom, hiszen a mézesmadzag igézetével tökéletesen kézben lehet tartani a tudományos élet szereplőit. Szerette ezt II. Katalin cárnő, az alapító, szerette Sztálin, amikor felismerte, mire használható, ahogyan tanítványa Révai József is, vagy Kádár János. Orbán Viktornak pedig annyira megtetszett, hogy most kiterjeszti a művészet világára.

Álljon itt egy vers az új akadémikusok tiszteletére!

Ady Endre: Tudósok hete

Urak és hölgyek, tudják-é, mi a’,
Ha ünnepel az Akadémia?…
Nincs akkor ankett, nincs akkor bankett,
E szent intézet részvényes bank lett,
Megállapítják, hogy áll a mérleg,
Szépen kiosztják a nyereséget.
Részvény szerint jut minden tag úrra,
Több, mint angol jut egy árva búrra…
Ekkor megnézik, hogy áll a lista,
Bejön egypár új akadémista,
E díszes tisztet olyaknak osztják,
Akik tudják, hogy: hogy él az osztyák
És a cseremisz mit szokott enni…
De túl okosnak nem szabad lenni!…
Urak és hölgyek, tudják-é, mi a’:
Így ünnepel az Akadémia…

Reklámok

5 comments on “Tudósok hete – művészek hete

  1. Sághy Marianne
    december 18, 2012

    Pontos látlelet, lehangoló a helyzet!!! Mit tehetünk??? Semmit?

    • Büfészakos
      december 18, 2012

      Mit tehetünk? Önkorlátozással kell élni, és nem kell törekedni ezeknek a címeknek a megszerzésére. Igen, az kevesebb pénzt jelent. Ez az ára.

      • H.Gy.
        december 19, 2012

        Köszönöm, egyetértek. A keskeny út.

  2. Visszajelzés: Tudósok hete – művészek hete « Pécsi Görög Katolikus Szórvány Egyházközség

  3. Visszajelzés: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a szubszidiaritás elve « Katolikus szemmel

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Information

This entry was posted on december 18, 2012 by in Közélet, Művészet.

Navigáció

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Csatlakozz a 1 240 követőhöz

Archívum

%d blogger ezt kedveli: