Nem hagy nyugodni valami. Az előző bejegyzésben Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 29-i szoboravató beszédének biblikus-messianisztikus hangját kifogásoltam, de a legfontosabb kérdést nem érintettem: a sugárzó elégedettséget. Miniszterelnök úr, mint mondja, elszámolni érkezett Ópusztaszerre, elszámolni azokkal, akiket az ő gondjaira bíztak: “Elszámolni jöttem ma Önökhöz, és elszámolni jöttünk össze mindannyian. Elszámolni a ránkbízottakkal. És, tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim, ma nyugodtan vethetünk számot magunkkal, s mondhatjuk egymásnak: örüljetek, mert megtaláltuk elveszett juhainkat.”
A Turul szobor, mint megtudtuk, a Nemzeti Összefogás Emlékműve, amely “arra figyelmeztet, hogy minden magyar elszámolással tartozik minden magyar felé.”
Ez az a mondat, amiért vissza kell térni erre a fontos miniszterelnöki beszédre. Nem vonom kétségbe a státusztörvény értékeit. Amíg azonban Magyarországon óránként öt abortuszt végeznek, addig Magyarország miniszterelnöke nem jelentheti ki felelősséggel azt, hogy “örüljetek, mert megtaláltuk az elveszett juhokat.”
Egyetértek minden szavaddal! A messianisztikus retorika ijesztő és keresztényellenes egy világi ember szájából. A történelem folyamán csak a kereszténység előtti időkben azonosították magukat politikusok istenekkel. Kereszténynek lenni egy fölöttünk álló, transzcendens Isten elfogadását, hitét jelenti, nem bibliai parabolák átpolitizálását.
A hivatkozott cikk egy évvel korábbi adatot ad,
Friss helyi adat szerint napi három abortusz van jelenleg Pécsett:
http://www.pecsma.hu/vezeto-hir/napi-harom-abortusz-van-pecsett/
Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy két hete látogattam meg a külföldön tanuló gyerekem. És amikor azt mondta, hogy nagyon vágyik haza, az szaladt ki a számon, hogy “igyekezz itt élni, mert otthon nem vár semmi” … Magam is akkor döbbentem rá, hogy – sajnos – így gondolom. Engem még úgy neveltek, és ma is hiszek benne, hogy “itt élned, halnod kell” – de egy fiatalnak mégiscsak inkább élnie kellene, mint belepusztulni. A másik három, nagyobb, húsz fölötti gyerekemnek évek óta nincs tisztességes munkája, megélhetése, fillérekért takarítanak, bébiszitterkednek, lovat ápolnak… stb. Nagyon reménykedtünk a Fideszben és OV-ban. Nagyon keserves ez a csalódás.
A hivatkozott cikk képe minimum “érdekes”. Magyarországon a hívő katolikus – ugyanis erre utal az olvasó a kézben – fiatalkorúak között esnek legtöbben teherbe? Ugyanis a kép ilyesmit sugall. (Vö. ezért nem illusztrálunk bűnözésről szóló cikket roma ember fotójával.)
Teljesen egyetértek a fenti és az ehhez korábban kapcsolódó megállapítással!
Sajnos jelszavakkal, hangzatos kijelentésekkel, közhelyekkel sok ember megtéveszthető.
A józan észnek és logikának, az Egyház tanításának is megfelelő, kritikusan vizsgálódó tomista gondolkodásmód külön védelmet és eligazítást jelent a katolikusok számára korunk megtévesztő irányzataival, ellentmondásokkal hemzsegő kijelentéseivel szemben.
Ez persze nem jelenti azt, hogy bizonyos ellentmondásokat és részigazságokat nem ismerhet fel egy hitetlen, vagy más vallású, viszont a teljes fegyverzetet e szellemi küzdelemben csak az isteni alapítású Küzdő Egyháztól kaphatjuk meg.
Orbán Viktor miniszterelnök úr bár pici (alacsony), de nagynak (erősnek) akar látszani. Ezek a beszédek néha úgy érzem már csak a “szent” maradéknak szólnak.
Megint a napi evangélium szavai idéződnek fel bennem: “Mert aki a legkisebb köztetek, az a legnagyobb”
Az abortusz témát is elővehetjük újra. Még bosszantana is, hogy én is fizetném, ha nem lenne annyi gyermekem, hogy adóznom kéne.