Heidl György blogja

"A filozófia a szépségnél végződik, a teológia a szépséggel kezdődik."

Vízpumpa

Folyton gyöngyszemekre bukkanok Ágoston beszédeiben. Az 56. beszéd egyik részében például elmondja, hogy a keresztség minden bűntől megtisztít, de az lehetetlen hogy e világban élve ne gyűjtsünk be maguknak kisebb-nagyobb vétkeket. Ezt persze gyakorta kifejti, azt is hozzátéve, hogy a kisebb botlásokra az imádság és az irgalmas cselekedet a gyógyír. A gondolatot megvilágító, zseniális metaforát azonban még sehol nem olvastam.

„Akik megkeresztelkednek, és tovább élik ezt az életet, törékenyek és halandók maradnak, úgyhogy elkövetnek egyet s mást, és ezért, még ha nem szenvednek is hajótörést, meregetniük kell a vizet a hajófenékből. Ha nem mernék ki onnan, apránként elérné azt a mértéket, amitől az egész hajó elmerül. Az imádság ez a kimeregetés. De nemcsak az imádságban, hanem az irgalmas cselekedetekben is ki kell tűnnünk, hiszen, amikor kimeregetjük a vizet, hogy ne süllyedjen el a hajó, szóval és kézzel is dolgozunk. Szóval, amikor elmondjuk: Engedd el adósságainkat, miképpen mi is elengedjük adósainknak! A kezünk pedig akkor jár, amikor eleget teszünk ennek: Törd meg kenyered az éhezőnek, a hajléktalant vidd otthonodba (Iz 58,7). Zárd alamizsnád a szegény szívébe, és imádkozni fog érted az Úrhoz (Sir 29,15).”

Advertisements

Information

This entry was posted on március 6, 2015 by in Egyházatyák, Szentségek, Teológia.

Navigáció

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Csatlakozz a 1,229 követőhöz

Archívum

%d blogger ezt kedveli: