Korrupció

A Miatyánk kéréseit magyarázva egy helyütt Szent Ágoston szót ejt a korrupcióról és annak ellenszeréről is. Nem állítja, hogy minden politikus korrupt, nem mondja, hogy a korrupció kiirthatatlan és csak a mértékével van a baj, nem korrupcióellenes állami intézkedéseket sürget, nem indít kampányt, stb. Csak arról beszél, ami megvalósítható, és amiről ki-ki maga is gondoskodhat, tudniillik, hogy ő maga ne legyen megvesztegethető.

“Ezután viszont azt kérjük: ne vigyél bele minket a kísértésbe, de szabadíts meg a rossztól. Azt viszik bele a kísértésbe, aki egyetért a kísértővel. A megkísértettség ugyanis hasznos ebben az életben, de a kísértésnek engedni nem jó. Amikor tehát valaki megkísért, és pénzzel akar megvesztegetni, hogy a pénzért cserébe elkövess valami rosszat, akkor kísértés ér, de próbaképpen. Ha nem egyezel bele, tiszta maradsz. Van egy tanácsom a számodra: vesd meg a kapzsiságot, és akkor nem tudnak pénzzel megvesztegetni. Tedd be az ajtót a kísértés előtt, fordítsd rá a zárat, Isten szeretetét. Ámde ki képes erre, ha nem segíti az, akihez könyörgünk? Különféle kísértések érik az embert: megkísértik jutalmakkal, kísértik fenyegetésekkel, hogy akit nem lehet vesztegetéssel rászedni, megfélemlítéssel befolyásolják. Aki azonban szilárdan megkapaszkodik Istenben, és akit meghallgat Isten, amikor arra kéri, hogy ne vigyél bele minket a kísértésbe, nos, az ilyen ember legyőzi a rosszra irányuló vágyakat, legyőzi a hiábavaló félelmeket. A jelen életben tehát szükségképpen kérjük azt is, hogy ne vigyenek bele minket a kísértésbe – hiszen itt érnek minket kísértések, hogy megszabaduljunk a rossztól –, mivel ez rossz.” (59. beszéd, részlet)