Heidl György blogja

"A filozófia a szépségnél végződik, a teológia a szépséggel kezdődik."

“A császár úr nagy gyönyörűségét leli az énekükben”

Nestorianstele

Nesztoriánus sztélé Kínában A.D. 781

Matteo Ricci előtt is érkeztek keresztény misszionáriusok Kínába. Giovanni da Montecorvino ferences szerzetes Perzsia és India érintésével jutott el a mongol kánok uralta Kínába. 1294-ben, éppen a Jüan-dinasztiát megalapító Kubilaj nagykán halála után érkezett a fővárosba, Khanbaliqba, a mai Peking elődjébe. A Marco Polo mesés beszámolóiból is jól ismert, keresztények és buddhisták iránt egyaránt nyitott Kubilajt ekkor unokája követte a trónon. Temür Olzijt nem volt ellenséges a keresztényekkel, de nagyapjánál kevésbé volt szívélyes velük. Giovanni dolgát a helyi nesztoriánus keresztények is nehezítették, akik elterjesztették azt a pletykát, hogy a ferences nem a római pápa küldötte, az igazi követet még Indiában megölte és kirabolta. (Kínában az első keresztények a Perzsiából érkezett ún. nesztoriánusok voltak, emléküket teológiai szempontból is izgalmas, 8. századi, feliratos sír sztélék őrzik.) Giovanni mindenesetre tanúk segítségével tisztázta magát a vádak alól, rágalmazóit a császár családjukkal együtt száműzte. 11 évig egymaga tevékenykedett, majd társat kapott a kölni Arnoldus testvér személyében. Khanbaliqban, a császárvárosban templomot épített, hozzá harangtornyot három haranggal. Latin rítust vezetett be, amit a nesztoriánusok megint csak nem néztek jó szemmel. 1305. január 8-án kelt levele szerint a templomban mindaddig mintegy 6000 embert keresztelt meg, de ez a szám lehetett volna akár 30 000 is, ha nem folytatnak ellene rágalomhadjáratot. Levelének legmegkapóbb részében beszámol arról, hogy a kis kínai gyerekek kórust alkotva latinul zsolozsmáznak, és éneküket maga a császár is örömmel hallgatja.

Beato_Giovanni_da_Montecorvino

Giovanni da Montecorvino (1247-1328)

„Rendre kivásároltam összesen 40 gyermeket, pogány szülők 7-11 év közötti fiait, akik mindeddig nem ismerték a törvényt. Megkereszteltem és latin betűkre, valamint a mi rítusunkra oktattam őket, írtam nekik zsoltároskönyvet harminc himnusszal és két breviáriumot. Közülük 11 gyerek már ismeri az imádságos rendünket. Kórust alkotnak, és mint a konventben, elmondják a heti imádságokat, akár jelen vagyok, akár nem. Közülük többen írtak zsoltárokat és más alkalmas énekeket. A császár úr nagy gyönyörűségét leli az énekükben. Minden imádságos órában megkondítom a harangokat, és a gyermekek és kicsinyek gyülekezetével megtartom a zsolozsmát. Mindazonáltal a megszokás alapján énekelünk, mert nincs kottával ellátott imádságos könyvünk.”

Giovanni sikerén felbuzdulva V. Kelemen pápa hat ferences püspököt küldött Kínába, de csak hárman érkeztek meg. 1308-ban püspökké szentelték a szerzetest, aki Peking első püspökeként igen eredményesen vezette a kínai és mongol keresztény missziót 1328-ban bekövetkezett haláláig.

Advertisements

Information

This entry was posted on március 9, 2017 by in Teológia, Tudomány, Zene.

Navigáció

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Csatlakozz a 1,229 követőhöz

Archívum

%d blogger ezt kedveli: