Heidl György blogja

"A filozófia a szépségnél végződik, a teológia a szépséggel kezdődik."

Péter letartóztatása

Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepe (június 29.) alkalmat ad egy ikonográfiai nehézség megvilágítására. 4. századi ókeresztény szarkofágokon gyakorta feltűnik egy-egy jelenetsor, amelynek Péter apostol a főszereplője.

Frontpici

Házaspár szarkofágja (4. század közepe, Vatikán inv. 31427)

Szép példája ennek az a házaspár részére készült vatikáni szarkofág, amelynek alsó szalagján a Péter-ciklus három jelenete szoros egységet alkot. Tipikus ábrázolás a gondterhelt figyelem gesztusával megjelenő Péter, kezében bottal, lábánál a kakassal, amint a három ujját fölemelő Jézus mellett áll. A jelenetet általában a hármas megtagadás megjövendölésének szokták értelmezni, holott az egyszerre jelezheti a megtagadást és a megvallást. A kakas nem Péter bukásának, hanem föleszmélésének, bűnbánatának, megtérésének jelképe. Kakas jelzi a sötétség eloszlását, a napkeltét, Krisztus feltámadását, az óegyház húsvéti keresztelésének kezdetét. Krisztus nem egyszerűen jövendöl Péternek, hanem kérdést tesz fel neki. A három ujj tehát nem csupán a letartóztatott Jézust háromszor megtagadó Péterre utal, hanem a feltámadott Jézus három kérdésére is: „Péter, szeretsz engem?” (Jn 21,15-17) A szorosan kateketikus értelmű jelenet a keresztelési hármas hitvallást is felidézi.

Mellette látható a tévesen „Péter letartóztatásának” mondott jelenet, amelynek ötvennégy előfordulását ismerjük 4. századi ókeresztény szarkofágokon. Szorosan kapcsolódik hozzá az a jelenet, amikor Péter új Mózesként vizet fakaszt egy sziklából – amely a vatikáni szarkofágon megsérült -, és az őt imént még „letartóztató” katonák a sziklából gazdagon forrásozó vizet isszák. A képeket nem az Apostolok cselekedeteinek elbeszélése (5,17-21) ihlette.

DSCF5104

A sérült vízfakasztás jelenet

A Szentírás ugyanis nem tud Péter vízfakasztásáról, a csodát megörökítő, általunk ismert apokrif szövegek, amelyek szerint az apostol római sziklabörtönében vizet fakasztott és sokakat megkeresztelt, legalább egy évszázaddal későbbiek a szarkofág-faragványoknál. A katakombákban a vízfakasztás ábrázolása nem gyakori, a 4. századból fennmaradt szarkofágokon azonban legalább harminckét esetben megjelenik, a 6. századra pedig megritkul az előfordulása.

Péter ún. „letartóztatásának” ókeresztény ábrázolásai valójában a keresztségi felkészítést szimbolikusan ábrázoló képek, amint azt Martine Dulaey meggyőzően kimutatta egy 2008-ban megjelent, de gyakorlatilag visszhangtalanul maradt tanulmányában. Pétert nem letartóztatják a katonák, hanem kísérik.

DSCF5352

Péter vizet fakaszt a sziklából – ókeresztény szarkofág részlete 4. század, Vatikán inv. 31472

A 6. században, amikor már elfelejtik a képciklus eredeti jelentését, megszületik az a két mű, amely elmeséli, hogy miután Péter római börtönének őreit, Processust és Martinianust tanításával megnyerte Krisztusnak, „könyörgésekkel és a csodálatraméltó kereszt jelével” forrásvizet fakasztott a sziklából, és a Szentháromság nevében” megkeresztelte őket. A 4. századi szarkofágokon a botot és tekercset tartó Péter az Egyházat, pontosabban az Egyházat reprezentáló püspököt jelképezi, aki tanításával felkészíti a katekumeneket a keresztségre.  A katonák a római hatalom és egyben a megtérő pogányok jelképei. Nem letartóztatják, hanem gyengéden megfogják Péter köntösét, aki pásztorbotjával vezeti őket (vö. Zsolt 22), és menetük felidézi a bazilikából a keresztelőkápolnába vonuló katekumenek vonulását.

 

Ezzel kérdéssel és a házaspár szarkofágjának ikonográfiájával is bővebben foglalkozom a „Csont az én csontomból: a házasság misztériuma” című könyvben. (Fotók: szerző)

Advertisements

5 comments on “Péter letartóztatása

  1. HA
    június 29, 2017

    Kedves Gyuri, a címben van egy kis gépelési hiba.

  2. Csigi Péter
    június 30, 2017

    Martine Dulaey hipotézise nem maradt egészen visszhangtalan. Roald Dijkstra részletesen bemutatja az elméletet, és tesz néhány – talán jogos – ellenvetést vele szemben. (The Apostles in Early Christian Art and Poetry, Vigiliae Christianae, Supplements (Leiden, 2016), 353-4.)

    • H.Gy.
      július 1, 2017

      Köszönöm, ezt még nem láttam, utánanézek.

    • H.Gy.
      július 4, 2017

      Ismét köszönöm! Letöltöttem a könyvet arról az adatbázisról, aminek a nevét nem mondjuk ki. Dijkstra a “letartóztatás” jelenetet Péter vértanúságára való emlékeztetőként értelmezi, de nem foglalkozik azzal a nehézséggel, amit már Dulaey megemlít, ti. a katonák nem hordanak fegyvert. Ha a letartóztatáshoz szorosan kapcsolódik a vízfakasztás – amelynek keresztségi jelentése tagadhatatlan – akkor pláne nem meggyőző ez a mártírium-értelmezés. Az a további indoklás nélküli érv, hogy a korabeli szemlélők nyilván letartóztatásnak látták, komolytalan. Szerintem a korabeli szemlélőket az egész jelenetsor emlékeztette a korabeli egyház keresztségi beavatásának folyamatára: Péter, vagyis a püspök által reprezentált egyház tanít, majd elvezeti a keresztelőmendencéhez a katekumeneket (fizikailag is: a székesegyházból a keresztelőkápolnába.)

"Semmiféle rossz szó ne hagyja el ajkatokat, hanem csak olyan, amely alkalmas az épülésre, hogy amiben kell, javára váljék hallgatóitoknak."

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Information

This entry was posted on június 29, 2017 by in Ünnepek, Egyházatyák, Művészet, Teológia.

Navigáció

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Csatlakozz a 1 231 követőhöz

Archívum

%d blogger ezt kedveli: