Heidl György blogja

"A filozófia a szépségnél végződik, a teológia a szépséggel kezdődik."

Végül is mit állítanak az “After-birth abortion” tanulmány szerzői?

Bírálóim hatására és a kérdés tisztázásának szándékával újra elolvastam A. Giubilini és F. Minerva tanulmányát. Igazat kell adnom azoknak, akik szerint könnyen olvasható abortusz-ellenes írásként. Eszerint a szerzőpáros kiindul egy hamis premisszából, majd szigorú érveléssel eljut egy nyilvánvalóan hamis konklúzióhoz, s ily módon lelepleződik a kiinduló premissza hamissága is. Klasszikus logikai-retorikai megoldás.

A premissza ebben az esetben az az állítás, hogy a  magzat csak potenciális személy, az aktuális személyek jogai pedig felülmúlják a potenciális személyek jogait. Adott esetben tehát elvehető a magzat élete, ha az valamiképpen veszélyezteti az akutális személyeket vagy túlságos terhet ró rájuk. Tehát elvehető az élete, ha egészségi állapota és/vagy a szülők gazdasági, társadalmi, pszichológiai helyzete miatt elviselhetetlen nehézséget jelent az őt felnevelni kényszerülők számára. (Kiegészítő érvként a szerzők igyekeznek kizárni az adoptálást az ilyen esetekben lehetséges megoldások köréből.)  Ha tehát, mint a szerzőpáros mondja, elfogadjuk a magzatelhajtás mellett felsorolt érveket, akkor az újszülöttet is meg lehet ölni, hiszen ő is csak potenciális személy. (Azzal a kérdéssel vállaltan nem foglalkoznak, hogy mikortól számít valaki aktuálisan is személynek.) Ez lenne tehát az érvelés váza, s ezzel a szerzők az abortuszt igazolni kívánó érvek tarthatatlanságára szeretnének rámutatni.

Nagyon szívesen olvasom így a cikket, és még egyszer mondom, ez az olvasat nem teljesen valószínűtlen. Igazolja az értelmezői szándék tisztaságát, amely szerint nyilvánvaló képtelenség, hogy valaki ennyire embertelen gondolatok mellett törjön lándzsát.

Lehetséges tehát, hogy a kiindulópontul szolgáló megkülönböztetés potenciális és aktuális személyek között, valamint az abortusz mellett felhozott érvrendszer csak suppositum non concessum, azaz feltételezett, de nem megengedett. Így lenne helyes. Erre azonban utalni kell egy olyan tanulmányban, amelynek értelmezését meghatározza a műfaja és a tudományos fórum, ahol az írásmű megjelent. Mindkettő – a műfaj és a diszkusszió kerete – alakítja és alapvetően befolyásolja a befogadói, értelmezői horizontot.

A tanulmány műfaját tekintve szaktudományos munka, az olvasótól azt várja el, hogy ilyennek tartsa. Rangos etikai szakfolyóiratban jelent meg, független lektorok hagyták jóvá, amint azt jelzik is. A szaktudományos munkákkal szemben alapvető elvárás, hogy szerzőik – bármilyen retorikai leleménnyel dolgozzák is ki érveiket – legalább publikációjuk legvégén világossá tegyék álláspontjukat. Ezt nem kötelező megtenni egy ironikus publicisztikában vagy egy pamfletben, sőt, az abszurd efféle ábrázolása a szatíra lételeme, de a tudományos közlemények világában az alapszabály a tézis világossága. A kérdés azért kulcsfontosságú, mert ha megengedjük a leplezett beszédmódot a tudományos értekezésekben, akkor eltűnnek a műfaji határok, és éppen a tudományosság alapkritériumai sérülnek. Sőt, mi akadálya lenne az olyasféle állítások elfogadásának, mint hogy a Mein Kampf-ban Hitler csupán az alaptézisek embertelenségét akarta az abszurd erejénél fogva leleplezni, és az antiszemita írások valójában burkolt filoszemita munkák, stb. ?

Tegyük fel, hogy a szóban forgó tanulmány kiváló szerzői valóban az abortusz melletti érvek abszurditására kívántak rámutatni. Tény azonban, hogy konklúzióik (Conclusions alcímmel) ennek az ellenkezőjét fogalmazzák meg. Feltételezett tézisük rejtve marad. Ráadásul a szerkesztő nyilatkozata a tanulmány közléséről és fogadtatásáról  még kevésbé látszik felfedni a dolgozat nemesnek gondolt célkitűzéseit.

A szöveg egészéből hiányzik az utalás az aktuális-potenciális személy fogalmak megkülönböztetésének tarthatatlanságára, és a szerzők sehol nem térnek ki a premissza képtelenségének közvetlen leleplezésére. Írásuk ezzel szemben a következő mondatokkal zárul:

“Second, we do not claim that after-birth abortions are good alternatives to abortion. Abortions at an early stage are the best option, for both psychological and physical reasons. However, if a disease has not been detected during the pregnancy, if something went wrong during the delivery, or if economical, social or psychological circumstances change such that taking care of the offspring becomes an unbearable burden on someone, then people should be given the chance of not being forced to do something they cannot afford.”

Döntse el az olvasó, miről szól a tanulmány!

 

Advertisements

2 comments on “Végül is mit állítanak az “After-birth abortion” tanulmány szerzői?

  1. trienti
    április 30, 2012

    Koszonjuk a kivalo elemzest a kettos beszedu tanulmanyrol.
    Csodalkozom, hogy ez sok szakembernek es a kiadonak nem tunt fel.
    Nekem is szep szammal vannak tapasztalataim az ellentmondasokkal teli megnyilvanulasokrol. Ez sajnos egyhazi teruleten is eszlelheto.
    Helyes es szukseges ezek szova tetele es leleleplezese.

  2. Kóczián Mária
    október 30, 2012

    Azt hiszem, a poszt szerzője jól látja: egy tudományos periodikában nem jelenhet meg szatíra… Vagy ha igen, akkor a szerkesztő azt mondja, “bocsi, vicc volt:)))

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Information

This entry was posted on március 19, 2012 by in A halál civilizációja and tagged , , , , .

Navigáció

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Csatlakozz a 1 231 követőhöz

Archívum

%d blogger ezt kedveli: