A magyar állam “jogszerűtlen és embertelen eljárása”

A munkás, ha ésszel él, s ha fizetése elegendő arra, hogy magát, feleségét és gyermekeit tisztességgel eltarthassa, takarékoskodni fog, s eléri azt, amire maga a természet inti, hogy a szükséges kiadásokon túl valamije megmaradjon, amiből idővel szerény vagyonra tehet szert. … A magántulajdonhoz való jognak szentnek kell lennie. A törvényeknek tehát kötelességük ennek a jognak kedvezni és gondoskodni róla, hogy minél többen válasszák a vagyonszerzést. Ebből elsőrangú előnyök származnak: először is a javak egyenlőbb elosztása. A társadalmi fejlődés ugyanis két osztályra osztotta a polgárokat, s e két osztályt óriási távolság választja el egymástól. Egyik oldalon a hatalmasok és nagyon gazdagok csoportja, amely az ipar és a kereskedelem egészét egyedül tartja kezében, a termelőeszközöket saját hasznára és céljaira fordítja, az állam vezetésében pedig jelentős hatalmat képvisel. A másik oldalon a gyengék védtelen tömegei, elkeseredett lélekkel, zendülésre mindig készen. Ha mostmár a népben remény támad arra, hogy szorgalmával ő is szerezhet magántulajdont e földön, akkor a két osztály lassan közeledni fog egymáshoz, és megszűnik a kiáltó különbség a gazdagság és a nyomorúság között.

Kedvez-e a javak egyenlőbb elosztásának az egykulcsos személyi jövedelemadó? Előmozdítja-e az alacsony és a magas jövedelműek közeledését az a családi adókedvezmény, amelyet kizárólag a kiemelkedően magas jövedelmű, az átlagkeresetet messze meghaladó fizetéssel rendelkező  családfenntartók képesek teljes egészében igénybe venni? Lehetséges-e ma a bérből és fizetésből élő munkásnak úgy eltartania tisztességgel feleségét és gyermekeit, hogy a szükséges kiadásokon túl még szerény vagyonra is szert tegyen?

Másik következmény a föld terméshozamának növekedése. Az emberek sokkal nagyobb szorgalmat és törekvést fejtenek ki, ha tudják, hogy a sajátjukon dolgoznak, sőt, egyenesen megszeretik a kezük munkájával megművelt földet, amelytől önmaguknak és családjuknak nemcsak mindennapi kenyeret, hanem bizonyos felesleget is remélnek. Mindenki belátja, hogy ez a törekvés mint akarati tényező mennyire fokozza a föld terméshozamát, növelve ezzel az ország gazdagságát.

Vajon megvalósultak-e a családi kisbirtokok, amelyek biztosítják a családok  kenyerét, és szerény többletet is? Vajon a kereszténydemokrata kormányzás alatt Magyarországon az állami földeket a helyi gazdálkodók bérlik vagy távoli nagybirtokosok jövedelme bővül állami segédlettel?

Ebből származik azután a harmadik nagy előny. Ahol az ember született, világra jött, ahhoz a földhöz ragaszkodik, és hazáját idegen országért soha nem cserélné el, ha a haza legalább a megélhetéséhez szükséges feltételeket biztosítani tudná.

Tavaly csaknem kétszáz olyan szakorvos kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges engedélyt, akinek a szakterülete Magyarországon már így is hiányszakmának számít – derül ki az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adataiból.

Ezt a három előnyt persze csak úgy lehet elérni, ha a magántulajdont embertelen közadókkal és közterhekkel tönkre nem teszik. A magántulajdon jogát nem emberi törvény, hanem a természet adja, s azt mint ilyent az államhatalom el nem törölheti, hanem csak alkalmazását szabályozhatja és összhangba hozhatja a közjó követelményeivel. Az állam tehát jogszerűtlenül és embertelenül járna el, ha közadók címén a magánjavakból a méltányosnál többet vonna el.

A magyar kormány a Széll Kálmán 2.0. terv keretében a meglévők mellett  bevezeti a családokat közvetlenül sújtó távközlési adót és a pénzügyi tranzakciós adót. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a leadózott jövedelmek banki átutalása adóköteles lesz, az így csökkentett jövedelemből átutalt részletek, pl. az egyébként már adózott jövedemből vásárolt ingatlan vagy gépjármű törlesztése szintén további költségeket jelent. Az adózott jövedelem további, fokozott megadóztatása történik.

Milyen csodálatos, hogy miközben 2012-re, és várhatóan a következő évekre a Széll Kálmán terv 2.0. értelmében befagyasztják a családi pótlékot, az anyasági támogatást, a gyermekgondozási segélyt, a gyermeknevelési támogatást, az életkezdési támogatást, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatásokat, milliárdokat költünk két új futballstadion felépítésére, egy további felújítására, és egy futballakadémia támogatására. Bölcsen cselekedett tehát a KDNP, amikor bátran kiharcolta, hogy ebben a helyzetben az országgyűlési képviselők megtarthassák kb. kétszeres professzori jövedelmüket.

(A normál szedésű szöveg részlet XIII. Leó pápa RERUM NOVARUM kezdetű enciklikájából. Róma, 1891 Ford. Dér Katalin. Vastag kiemelések és dőlt betűs megjegyzések tőlem: H.Gy.)