Az örmény Abgár, az első keresztény király

1. Thaddaiosszal pedig ez történt: Urunk és Üdvözítőnk istensége, melyet csodatevő hatalma miatt minden ember megismert, ezreket vonzott magához a Júdeától nagyon távoli, idegen országok lakói közül, akiket betegségek és mindenféle fájdalmak kínoztak, és gyógyulásukat remélték tőle. 2. Ezért Abgár király, aki dicsőségesen kormányozta az Eufráteszen túli népeket, mivel testét szörnyű és emberi erővel nem gyógyítható fájdalom kínozta, amikor sokat hallott Jézus nevéről és csodáiról, melyekről mindenki egybehangzólag tanúskodott, küldönc útján könyörgő levelet küldött neki, hogy szabadítsa meg betegségéből. 3. Krisztus nem fogadta ugyan el a meghívást, mindenesetre arra méltatta, hogy saját maga írt levelet neki, melyben megígérte, hogy elküldi egyik tanítványát, hogy gyógyítsa meg betegségét és egyúttal üdvösséget nyújtson neki és összes hozzátartozójának. 4. Nemsokára be is teljesedett rajta, amiről ígéretet kapott. Krisztusnak a halottak közül való feltámadása és mennybemenetele után Tamás, a tizenkét apostol egyike isteni indítás alapján elküldte Thaddaioszt, aki maga is Krisztus hetven tanítványa közé tartozott, Edesszába, hogy hirdesse a Krisztusról szóló tanítás örömhírét, és mindaz, amit Üdvözítőnk megígért, általa be is következett.

5. Mindezekről írásos tanúbizonyságot is találsz, mely az akkori királyi város, Edessza levéltárából származik. Az ottani állami okmányokban, melyek felölelik mindazt, ami régen esett meg és ami Abgárral történt, ezeket az eseményeket is mindmáig megőrizve meg lehet találni. Legjobb lesz azonban, ha magukra a levelekre figyelünk, melyeket a levéltárból szereztem, és szír nyelvből szó szerint így fordítottam le:

Az Abgár fejedelem által jézusnak írt és Ananiás futárral neki Jeruzsálembe küldött levél másolata

6. „Abgár fejedelem, Ukhamasz fia, üdvözli Jézust, a Jeruzsálem vidékén feltűnt jó Üdvözítőt!

Eljutott hozzám híred és gyógyításaid híre, melyeket gyógyszerek és növények nélkül cselekedtél. Azt mondják ugyanis, hogy vakoknak adod vissza látásukat, bénákat járóvá teszel, leprásokat tisztítasz meg, tisztátalan lelkeket és ördögöket űzöl ki, régóta betegeskedőket gyógyítasz meg és halottakat támasztasz fel. 7. Mivel mindezt hallottam rólad, azt mondtam magamban: Két dolog lehetséges: vagy Te vagy az Isten, és a mennyből leszállva cselekszed ezeket, vagy az Isten Fia vagy, aki ezeket teszed. 8. Ezért írok tehát neked, és arra kérlek, fáradj el hozzám és gyógyítsd meg fájdalmamat, melyben szenvedek. Azt hallottam ugyanis, hogy a zsidók zúgolódnak ellened és károdat akarják. Igaz ugyan, hogy városom nagyon kicsi, de tisztes: mindketten megférünk benne.”

9. (Ezt és így írta Abgár, amíg az isteni fénynek egy sugara kissé rá nem ragyogott. Érdemes meghallgatni azt a levelet is, melyet Jézus küldött neki ugyanazon futár által, és amely rövid, de velős. Így szól:)

Jézus válasza Ananiás futár által Abgár fejedelemnek

10. „Boldog vagy, mert hittél bennem, bár nem láttál engem. Meg van írva ugyanis rólam, hogy akik látnak engem, nem hisznek majd bennem, azért, hogy akik nem láttak engem, higgyenek és éljenek. Ami pedig az általad írt meghívást illeti, hogy menjek el hozzád, azt válaszolom, hogy most be kell töltenem mindazt, ami végett elküldettem, és miután így betöltöttem, vissza kell térnem ahhoz, Aki küldött engem. Visszatérésem után azonban elküldöm majd hozzád egyik tanítványomat, hogy gyógyítsa meg fájdalmadat és életet adjon neked meg hozzátartozóidnak.”

11. Ezekhez a levelekhez még ezt is hozzáfűzték szír nyelven: „Jézus mennybemenetele után Júdás, akit Tamásnak is neveztek, elküldte Abgárhoz Thaddaiosz apostolt, a hetven közül az egyiket, aki elment, és Tóbiásnál, Tóbiás fiánál lakott. Amint elterjedt a híre, jelentették Abgárnak: »Megérkezett Jézus egyik apostola, amint levélben közölte veled.« 12. Thaddaiosz tehát Isten erejével kezdett meggyógyítani minden betegséget és gyengeséget, úgyhogy mindenki ámulatba esett. Amikor pedig Abgár hallott azokról a nagyszerű tettekről és csodálatos dolgokról, amiket tett, és hogy gyógyított, arra gondolt, hogy ez az, akiről Jézus levelében így írt: »Visszatérésem után elküldöm hozzád egyik tanítványomat, hogy gyógyítsa meg fájdalmaidat.« 13. Magához hívatta tehát Tóbiást, akinél Thaddaiosz lakott, és azt mondta neki: »Hallottam, hogy egy csodatevő ember érkezett és házadban lakik. Vezesd őt hozzám!« Tóbiás Thaddaioszhoz ment, és jelentette neki: »Abgár fejedelem magához hívatott engem, és azt mondta, vezesselek hozzá, hogy gyógyítsd meg.« Thaddaiosz erre azt válaszolta: »Felkelek, mert hatalommal küldettem hozzá.«

14. Másnap korán reggel felkelt Tóbiás, magához vette Thaddaioszt, és Abgárhoz ment. Amikor beléptek (jelen voltak ugyanis és körülötte álltak főemberei), még alig lépett, hirtelen olyan leírhatatlannak pillantotta meg Abgár Thaddaiosz apostol arcát, hogy ezt látva leborult előtte, a körülötte állók pedig nagyon csodálkoztak rajta. Ők ugyanis nem pillantották meg a látványt, mely egyedül csak Abgárnak jelent meg. 15. Abgár megkérdezte Thaddaioszt; »Vajon valóban tanítványa vagy Jézusnak, az Isten Fiának, aki azt mondta nekem: Elküldöm hozzád egyik tanítványomat, aki majd meggyógyít és életet ad neked?« Thaddaiosz így felelt: »Mivel nagyon hittél abban, aki küld engem, ezért küldettem hozzád. És ha ismét hiszel benne, beteljesedik az, amit szíved kíván, amint hiszed.« 16. Abgár erre azt mondta neki: »Úgy hittem benne, hogy arra is képes lettem volna, hogy hadsereggel verjem szét az Őt keresztre feszítő zsidókat, ha a római birodalom meg nem akadályozott volna benne.« Thaddaiosz azt mondta: »Urunk beteljesítette Atyjának akaratát, és miután beteljesítette, visszatért az Atyához.« 17. Abgár azt válaszolta neki: »Én is hittem benne és Atyjában.« Thaddaiosz erre így szólt: »Ezért teszem rád kezemet az ő nevében.« És amint megtette, Abgár rögtön meggyógyult betegségéből és fájdalmából.

18. Elcsodálkozott Abgár, hogy amint Jézusról hallotta, valóban úgy látta tanítványánál, Thaddaiosznál, aki gyógyszerek és növények nélkül gyógyította meg, és nemcsak őt, hanem a vízkóros Abdoszt, Abdosz fiát is. Ő is eljött Thaddaioszhoz, térdre esett előtte, ő pedig imádkozva rátette kezét, és meggyógyult. Sok mást is meggyógyított a városban, csodálatos és nagy dolgokat művelt és hirdette Isten igéjét. 19. Ezután így szólt Abgár: »Te, Thaddaiosz, az Isten erejének segítségével tetted ezt, és mi megcsodáltuk. Ezen túlmenőleg, kérlek, magyarázd el nekünk, hogyan jött el Jézus, beszélj hatalmáról és arról, hogy milyen képesség birtokában tette mindazt, amit hallottam róla!«

20. Thaddaiosz erre így kezdett el beszélni: »Most hallgatni fogok ugyan, de mivel azért küldettem, hogy hirdessem az igét, holnap gyűjtsd össze nekem összes alattvalódat, és előttük hirdetem majd és hintem el bennük az élet igéjét arról, hogyan is jött el Jézus, mi volt a megbízatása, miért küldte el Őt az Atya, milyen ereje volt, mit tett és milyen titkokról beszélt a világban, milyen képesség birtokában tette mindezt, mi volt igehirdetésének újdonsága, milyen szerény és alázatos volt, hogyan alázta meg magát, mintegy lefokozta magát és lecsökkentette istenségét, hogyan feszítették keresztre, hogyan szállt le az alvilágba és hogyan rombolta le azt a börtönt, mely ősidők óta lerombolhatatlanul állt, hogyan támasztotta fel a halottakat, és bár egyedül szállt alá, népes sereg kíséretében tért vissza Atyjához.«

21. Megparancsolta tehát Abgár, hogy reggel gyűljenek öszsze alattvalói, és hallgassák meg Thaddaiosz igehirdetését, utána pedig parancsba adta, hogy adjanak neki aranyat pénz és nemesfém formájában. Ő azonban nem fogadta el, hanem azt mondta: »Ha saját javainkat elhagytuk, hogyan vehetnénk el másokét?« 22. Mindez a háromszáznegyvenedik évben történt.”

Azt hiszem, hogy ezt a szír nyelvből szó szerint lefordított, nem minden hasznot nélkülöző történetet idejében helyeztem ide.

Baán István fordítása in: Euszébiosz Egyháztörténete 1. könyv 13. fejezet. Ókeresztény írók 4. kötet, Bp. Szent István Társulat 1983.  50-54. o.

Várjuk a legalapvetőbb erkölcsi szabályokat semmibe vevő, és az örményeket súlyosan megbotránkoztató magyar kormányzati tisztviselők lemondását!