Szent Ambrus (kb. 330 – 397) ebben az Énekek Énekét kifejtő művében azt szeretné elérni, hogy olvasója ugyanúgy személyesen találkozzék Isten Igéjével, ahogyan Rebekka találkozott Izsákkal, és ahogyan az Énekek Éneke menyasszonya találkozott és egybekelt vőlegényével. A Szentírás megértése ugyanis azt jelenti, hogy Isten Igéje közvetlenül „kiárad” az olvasóra, az Írást olvasva tehát ugyanabban a helyzetben vagyunk, mint amelyben az Énekek Éneke menyasszonya. Ahogyan a menyasszony keresi a vőlegényt, úgy keressük a szövegek végső Értelmét, Logoszát, s éppen úgy vágyakozunk a megértésben egyesülni az Igével, ahogyan a menyasszony vágyakozik arra, hogy vőlegénye bevezesse hálókamrája mélyére. Az Énekek Éneke – mint részben az egész – maga a Szentírás. E szöveg megértése tehát a megértés megértése. Aki a könyv magyarázatára vállalkozik, mint Milánó püspöke, az a misztériumba beavató főpap, hiszen azt ígéri hallgatóságának, hogy elvezeti annak a tevékenységnek a legmélyére, amelyet a Szentírás olvasásakor/hallgatásakor végez, s amely a szöveg megértésében megvalósul: meglátja Isten Igéjét.
A könyv a címadó tanulmányt, Szent Ambrus spirituális mesterművének első magyar fordítását és a szöveg folyamatos kommentárját tartalmazza. Szent Mauríciusz Monostor – L’Harmattan Kiadó, Bakonybél – Budapest, 2012. 140 oldal, bolti ára: 1900 Ft. ISBN 978-963-236-612-8
Ez a kissé zenre utaló cím, mire utal valójában?
A jelenlét Ambrus művének egyik kulcsszava. Nagyon tömören: Krisztus jelenlétére vonatkozik, aki isteni természete szerint mindenütt jelenvaló (omnipraesens); aki Isten Igéjeként jelen van a Szentírásban; és aki valóságosan jelen van az eucharisztiában.
Köszi a választ.