Heidl György blogja

"A filozófia a szépségnél végződik, a teológia a szépséggel kezdődik."

Az Orbán-kormány kancellárjai és az európai egyetemek Magna Chartája

Az Orbán kormány felsőoktatással kapcsolatos intézkedései teljes mértékben ellentétesek az Universitas európai eszméjével és magával az Egyetem lényegével. Az egyetemek autonómiája végleg megszűnik azzal, hogy a kormányzat úgynevezett “kancellárokat” fog delegálni minden egyes felsőoktatási intézmény élére. Az európai egyetem lényegéhez tartozik a függetlenség a politikai és gazdasági hatalomtól, valamint a kutatás és oktatás szabadsága. Az egyetem eszméjével ellentétes az, hogy gazdasági szempontokra hivatkozva egy, a politikai hatalom által delegált “kancellár” a legmagasabb szintről beavatkozzék az egyetem belső életébe. Miközben a kormányzat kivonul a felsőoktatás finanszírozásából, és egyetemi összefüggésben érthetetlen módon “önfenntartó felsőoktatást” kíván kialakítani, aközben teljes ellenőrzése alatt szeretné tartani az egyetemi szférát.

Nyilvánvaló, hogy az egyetemnek nem a munkaerőpiac kiszolgálása és nem az anyagi nyereség előállítása az elsődleges feladata. Az európai egyetemek Magna Charta-ja világosan  meghatározza az egyetem helyét a társadalomban, feladatát és a politikai-gazdasági hatalomhoz való viszonyát. A Magna Charta elveit és érvényességét valamennyi európai állam kormányzata elismerte és elismeri, kivéve azt a kormányt, amelynek vezetője szerint Európa csakis a keresztény gyökerekhez való visszatéréssel juthat ki a válságból. Ne feledjük el, hogy az európai egyetem a legszorosabban összetartozik Európa keresztény történelmével és hagyományaival, és a középkori egyház egyik legfontosabb kulturális-tudományos intézményeként jött létre.

Magna Charta Universitatum

BEVEZETÉS

Alulírottak, az európai egyetemek Rektorai, akik a legősibb európai egyetem kilencedik centenáriuma alkalmából, négy évvel az Európai Közösség országai közötti határok végleges megszüntetése előtt, Európa valamennyi népe kiszélesedő együttműködését remélve Bolognában összegyűltünk, abban a hitben, hogy a népeknek és az államoknak az eddigieknél jobban fel kell ismerniök az egyetemeknek egy átalakuló és mind nemzetközibbé váló társadalomban játszott szerepét, úgy véljük,
1/ hogy ennek az ezredévnek végén az emberiség jövője nagymértékben függ a kulturális, tudományos és műszaki fejlődéstől; és, hogy ez a fejlődés a kultúra, a tudás és a kutatás központjaiban kovácsolódik, amelyekké az igazi egyetemek váltak;
2/ hogy az ismeretek fiatalok közötti terjesztésén keresztül az egyetemeknek ma már a társadalom egészét kell szolgálniok; és, hogy a társadalom kulturális, szociális és gazdasági jövője érdekében jelentős erőfeszítéseket kell tenni különösen a folyamatos továbbképzés terén;
3/ hogy az egyetemeknek a jövő nemzedékeket, és rajtuk keresztül másokat a természeti környezet és az élet nagy harmóniájának tiszteletben tartására kell tanítaniok.

Alulírottak, az európai egyetemek Rektorai az államok és a népek lelkiismerete előtt ünnepélyesen kihirdetik azokat az alapelveket, amelyek jelenleg és a jövőben az egyetem küldetését fenntartani hivatottak.

ALAPELVEK

1. A földrajzi helyzetből és a történelmi hagyományokból fakadóan különbözőképpen megszervezett társadalmakon belül az egyetem autonóm intézmény, amely a tudományos kutatásban és az oktatásban hozza létre, értékeli és adja át a kultúra értékeit. Hogy kielégíthesse a kor szükségleteit, kutatási és oktatási tevékenységének minden politikai és gazdasági hatalommal szemben erkölcsi és szellemi vonatkozásban függetlennek kell lennie.
2. Az egyetemek oktatási és kutatási tevékenységének elválaszthatatlannak kell lennie egymástól, ha el kívánjuk kerülni, hogy az oktatás elmaradjon a társadalom változó igényeitől és szükségleteitől, valamint a tudományos ismeretek fejlődésétől.
3. A kutatás, az oktatás, a képzés szabadsága az egyetemek életének alapelve; az államhatalomnak és az egyetemeknek saját illetékességükön belül biztosítaniuk kell ennek az alapvető követelménynek a tiszteletben tartását. A türelmetlenséget elutasító, a párbeszédre mindig kész egyetem a tanárok és diákok együttműködésének kivételezett helye. A tanároké, akik képesek ismereteik átadására és rendelkeznek mindazon eszközökkel, amelyek tudásuk kutatással és innovációval való továbbfejlesztéséhez szükségesek; a diákoké, akik feljogosítottak, alkalmasak és készek ismereteik gyarapítására.
4. Az egyetem az európai humanista hagyományok letéteményese, folyamatosan törekszik az egyetemes ismeretek megszerzésére, küldetésének teljesítése érdekében nem vesz tudomást földrajzi vagy politikai határokról, és hangsúlyozza a kultúrák kölcsönös ismeretének és kölcsönhatásának parancsoló szükségességét.

ESZKÖZÖK

E célok alapelveinek megfelelő megvalósítása hatékony, korunk feltételeihez illeszkedő eszközöket követel.
1. Az egyetemi közösség minden tagjának lehetővé kell tenni, hogy hozzájusson azokhoz az eszközökhöz, amelyek lehetővé teszik az oktatás és kutatás szabadságának megőrzését.
2. A tanárok kiválasztásánál, valamint jogaik és kötelezettségeik meghatározásánál annak az elvnek kell teljesülnie, hogy a tudományos kutatás elválaszthatatlan az oktatási tevékenységtől.
3. Minden egyetemnek biztosítania kell a sajátos körülmények tiszteletben tartásával hallgatók szabadságát és azokat a feltételeket, amelyek között az általuk célul kitűzött tanulmányok folytathatók, a kulturális értékek elsajátíthatók.
4. Az egyetemek – különösképpen Európában – a kölcsönös információ- és dokumentációcserét, valamint a megismerés fejlődését szolgáló közös tevékenységet, az ismeretek folyamatos fejlődését szolgáló fontos eszközöknek tekintik. Ezért – mint történelmük kezdeti időszakában – előmozdítják a tanárok és hallgatók mobilitását, és a nemzeti diplomák megtartása mellett a végzettségek, címek és vizsgák egyenértékűségének, valamint az ösztöndíjak adományozásának általános politikáját fontos tényezőnek tekintik küldetésük teljesítésében.

Az aláíró Rektorok egyetemük nevében kötelezik magukat, hogy minden lehetőt megtesznek annak érdekében, hogy minden államot és az illetékes nemzetek feletti szervezeteket arra bátorítsák, hogy a politikájukat a Magna Charta szellemének megfelelően alakítsák, amely az egyetemek osztatlan, szabadon meghatározott és kinyilvánított óhaját fejezi ki.

Advertisements

Information

This entry was posted on december 7, 2012 by in A halál civilizációja, Közélet.

Navigáció

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Csatlakozz a 1,229 követőhöz

Archívum

%d blogger ezt kedveli: