Heidl György blogja

"A filozófia a szépségnél végződik, a teológia a szépséggel kezdődik."

Az alaptörvény és a keresztény tanítás

A Népszabadság időnként megörvendezteti olvasóit egy-egy kritikus eszmefuttatással a kereszténység eszménye és valósága közötti különbségről. A minap az egyházatyák szexualitásellenességéről kaptunk áttekintést Révész Sándortól, azzal az engedménnyel, hogy azért van olyan pap, aki evangéliumi alapon szakít a borzalmas középkori hagyományokkal. (Erről ld. ezt!) Most Hargitai Miklós nevezi keresztény szempontból pogánynak az alaptörvényt.

Mint írja, „az alaptörvényből kikerült többek között a munkához, tisztességes bérhez, a „legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez” meg a szociális biztonsághoz való jog is. A legújabb módosítás mindezt betetőzte a legelesettebbek teljes jogfosztásának és üldözhetőségének, a család fogalom leszűkítésének, a hitélet feletti állami kontroll lehetőségének alkotmányba iktatásával. Nekünk is kínos, hogy emlékeztetnünk kell a keresztény-konzervatív közösséget, de Jézus nem egészen ezt tanította. (…) A magyar alaptörvény nem a keresztény tanítás, hanem az „amennyid van, annyit érsz” alkotmánya. Önző, intoleráns, farizeus – tényleg nincs jobb szó rá: pogány. És akik kritizálják, azok nem kevesebb, hanem éppen hogy sokkal több keresztény gondolatot szeretnének látni benne – nem semjéni, hanem krisztusi értelemben.

A negyedik alkotmánymódosítás filozófiája szerint a kétharmados többségű alkotmányozó hatalom felette áll az alkotmánynak. Úgy hiszem, ez itt a legfőbb baj. E gondolat ráadásul az alaptörvény preambulumának filozófiájával is ellentétes, hiszen annak megfogalmazója az alkotmányról még sokkal tágabb összefüggésben, történetfilozófiai szempontból gondolkodott: „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát”. A legutóbbi és egyben legátfogóbb módosítással a kormányzó hatalom szakított ezzel a jogfilozófiai felfogással. Immár teljesen világossá tette azt, amit eddig is sejtettünk: nem fogadja el az Henry de Bracton által a 13. században megfogalmazott jogi alapelvet, mely szerint „lex facit regem, non rex facit legem”. Eszerint tehát a törvény tesz valakit királlyá, és nem a király a törvény forrása. Az új filozófia szerint az alkotmány forrása kizárólag az alkotmányozó hatalom, amely azonos az országgyűlési választáson szerzett kétharmados többséggel. Ha ezt a többséget egyetlen ember akarata irányítja, akkor az ő akarata lesz a legfőbb jogforrás. Rex facit legem. Ez bizonyosan nem keresztény jogfilozófiai elv, úgyhogy ebben az értelemben akár pogánynak is nevezhetjük az alaptörvényt.

Érthető a fentebb idézett bírálat, még ha alkalmasint túlzó is, hiszen a legelesettebbek jogfosztásának és üldözhetőségének mértékén lehetne vitatkozni. Ámde még a jogos bírálatot is hitelteleníti a publicisztikát bevezető gondolat: „Hogy mást ne mondjunk: a Fidesz–KDNP (és immár az alaptörvény) fogalmai szerint Jézus házasságon kívüli – vagyis a kétharmad által diszpreferált – kapcsolatban fogant (Mária a fogantatás idején „jegyese volt egy József nevű férfinak”). A példa abszurd, de a helyzet még inkább.

A példa valóban abszurd, de leleplezi a kritika kétszínűségét. Mert ahol azt olvassuk, hogy “Mária el volt jegyezve Józseffel”, ugyanott, ugyanezen mondat folytatásában azt is olvassuk, hogy „mielőtt egybekeltek volna, kitudódott, hogy méhében fogant a Szentlélektől” (Mt 1,18). Kitől? A Szentlélektől. Mármost vagy elfogadjuk mindkét állítást, mert hiszünk az evangéliumnak, vagy mindkettőt elvetjük, mert nem hiszünk neki. Ha elfogadjuk, akkor ebben az esetben nem beszélünk házasságon kívüli kapcsolatban fogant gyermekről. Evangéliumi alapon ugyanis a mondat két állítása csakis együtt értelmezhető. József Mária jegyese volt, és az is maradt, Jézus családban született, de nem Józseftől, hanem a Szentlélektől fogant.

Természetesen nem kötelező elfogadni a bibliai tanítást Jézus csodás fogantatásáról. Ha azonban nem fogadjuk el, akkor a magát kereszténynek nevező hatalom képmutatását és pogányságát ne “evangéliumi” és “krisztusi” alapon akarjuk leleplezni. Mert ha így teszünk, elkövetjük, amit elítélünk.

Advertisements

25 comments on “Az alaptörvény és a keresztény tanítás

  1. Bene Valens
    március 15, 2013

    Csak látnám annak a levezetését, hogy a negyedik alkotmánymódosítás “filozófiája” pontosan micsoda. A szöveg többi része meg kétértelműségektől hemzseg. Vagy fogalmazzunk pontosan, vagy fogalmazzunk pontatlanul. Ez utóbbi eset azonban nem vet jó fényt. De re a parlament alkotmányoz. De iure a parlament alapjogok szerint alkotmányoz. De iure ez a láthatatlan alkotmányt jelenti, de nem azt a formáját, amelyet SL következetesen elferdítve alkalmazott. Senki nem állította, hogy a politikai de re alkotmányozás önkényes lehet….A 4. módosítás 95%-ban az AB javaslatát követi. Van néhány kiegészítés, de ezeknek “filozófiája” — nos, szeretném ezt jobban látni, de a blog persze nem alkalmas az elmélyült fejtegetésekre.

  2. H.Gy.
    március 15, 2013

    Az alkotmánymódosítás mögötti filozófia az, hogy a kétharmados többségű alkotmányozó hatalom felette áll az alkotmánynak, és semmilyen testület, intézmény nem jelenthet számára kontrollt. Ez nyilvánvaló pl. abból, hogy eltörölték az alkotmánybíróság elmúlt húsz évben hozott határozatait. (Ennek fényében pikáns Áder János hivatkozása arra, hogy többek között azért írja alá a negyedik módosítást, mert az AB 20 év alatt hozott határozatai erre kötelezik). Lehet helyeselni, lehet mellette érvelni, de ismerjük el, hogy az AB státuszának megváltoztatása az alaptörvénnyel kapcsolatos új filozófia következménye.

    De iure a láthatatlan alkotmány szerint alkotmányoz a parlament. Hát igen! A láthatatlan alkotmány alapján, ha úgy tetszik, betesszük az alaptörvénybe az addig a láthatatlan és írott alkotmány alapján alkotmányellenesnek tartott rendelkezések lehetőségét. A hallgatói szerződések lehetőségét, az egyetemi kancellári rendszer lehetőségét, a parlament jogát arra, hogy egyháznak minősítsen szervezeteket, annak lehetőségét, hogy jogtalannak tekintsük a hajléktalanok köztereken való alvását. Mi várható még a láthatatlan alkotmány alapján?

    Más: Ön levezetést szeretne, majd érvelés nélkül vádol, pontatlanságra szólít fel, majd pontatlanul fogalmaz. Persze a komment nem alkalmas …

    http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/03/14/22/Alkotmanymodositas_utan__jogertelmezes_vagy_velemenyutkozet_.aspx

    • viktorpal
      április 3, 2013

      Én csak kisebb részt szeretnék belszólni és inkább kisebb(ek) dolgába. Ma egy nagyhatalmú nem hívő régi barátom az alábbi képpel és azzal a kéréssel keresett meg, hogy “Assisi Szent Ferenc ezt fent hagyná vagy letépné szerinted?”

      file:///C:/Documents%20and%20Settings/Anna/Dokumentumok/Downloads/fot%C3%B3.JPG

      Vakartam a fejemet kicsit rajta aztán eszembe jutott Mustó Péter jezsuita atya egy korábbi írása, amit a tisztelt blog publikumnak ezúton is ajánlok:

      http://www.manreza.hu/irasok/koldultalemar_mp.htm

      Mielőtt témán kivül helyezkedésre gondolna bárki, a hajléktalanság, a társadalom peremének határterületei, köz és magánterei a koldulás/hajléktalanság jogának és mibenlétének témájához akarok kapcsolódni – nem elsősorban jogértelmezési oldalról.

      De előbb megnézem, hogy érdekel-e egyáltalán valakit, ilyen megkésebb bekapcsolódással…..

      • viktorpal
        április 3, 2013

        Bocsánat a kép így nem látható talán. A képen egy parafa tábla és a rajta lévő alábbi hirdetést látható:

        A templom békéje és tisztelete érdekében…..

        Kérjük a koldulni kényszerülő szegény Testvéreket, hogy a templomban és annak környezetében ne kéregessenek.

        Kérjük kedves Híveinket, hogy a templomon belül és annak környezetében ne támogassák a kéregetőket.

        Köszönjük

        • H.Gy.
          április 4, 2013

          Borzalmasan hangzik. Milyen nyelvű felirat ez? Ha egy internetes hivatkozást ad meg, akkor láthatjuk a képet.
          Mustó atya írása is elgondolkoztató, de van ebben az akcióban/lelkigyakorlatban valami zavaró. Nem is annyira az, amit ő maga megfogalmaz, hanem ennek a következménye: “Ez az önazonossági zavar többször megkörnyékezett. Úgy tettem, mintha koldus lettem volna, valójában azonban mégsem voltam egészen az. Bár örültem a pénznek, amit kaptam, de nem voltam rászorulva. Nem csapom-e be az embereket? – kérdeztem magamtól többször is. ” Én jobban szeretem az olyan lelkigyakorlatokat, amelyeknek semmilyen formában nem része az, hogy kik viselkednek velem igazságtalanul, kik képmutatók, stb.

  3. kekduna
    március 16, 2013

    Kedves HGy!

    Eddig az AB éppen magának vindikálta a jogot a láthatatlan alkotmány alapján a jogalkotásra. A parlamentnek ilyen humbugra nincs szüksége, a 2/3 nyugodtan hivatkozhat a demokráciában egyetlen legitim felhatalmazásra, a szabad választásra. Nem is értem, miért érzi szükségét, hogy az SL féle AB abszurditásával, a láthatatlan alkotmánnyal vádolja meg a parlamentet.
    A rex facit legem is sántít, ugyanis 4 évente választás van, hol van itt a király? Az, hogy ön nem tudja elfogadni a magyar nép demokratikus döntését, az nem a parlamentet teszi diktatórikussá, sem a 2/3-dal megválasztott kormányfőt királlyá.
    Az, hogy az alkotmány kizárólagos forrása a parlament, az csak önnek új filozófia, ez így van egy rendes demokráciában. Persze átnevezhetné magát alkotmányozás idején alkotmányozó nemzetgyűlésre, hogy egyértelműbb legyen a “felhatalmazás”. Az csak egy rossz vicc volt, hogy az AB a parlamenti patthelyzetet kihasználva, önmagának “láthatatlan” alkotmányozási jogokat vindikált. (A 89-ben kinevezett AB védte, a 89-es alkotmányt…)
    Áder hivatkozása pedig azért nem pikáns, hiszen még a fennálló alkotmány alapján kellett eljárnia. Éppen az lenne a furcsa, ha nem így tett volna. Ez pedig lehetőséget adott akár az elmúlt 20 évre való hivatkozásra is, nemcsak az AB-nek. Ettől még ez a 89-es posztkommancs világra való hivatkozásdi is megváltoztatható, teljesen demokratikusan.
    Úgy látom egyesek az alkotmányt összekeverik a kőtáblával…

    • H.Gy.
      március 16, 2013

      Kedves Kékduna, én a gránitlappal kevertem össze az alkotmányt. Bocsánat!

    • David Vincent
      március 18, 2013

      Kedves KEKDUNA!

      ‘Eddig az AB éppen magának vindikálta a jogot a láthatatlan alkotmány alapján a jogalkotásra. A parlamentnek ilyen humbugra nincs szüksége, a 2/3 nyugodtan hivatkozhat a demokráciában egyetlen legitim felhatalmazásra, a szabad választásra.’

      Az ‘egyetlen legitim felhatalmazás’ még nem a bölcsek köve. A 2/3 -illetve annak vezetője- elég sokszor került már ellentmondásba a saját korábbi véleményével.
      Létezhet-e demokrácia láthatatlan alkotmány nélkül? Szerintem elég nyilvánvaló, hogy nem.

  4. kekduna
    március 16, 2013

    Az SL fejében lévő 89-es láthatatlan gránitlappal. 🙂

  5. kekduna
    március 16, 2013

    Kedves HGy! Egyébként segíthetne abban, ha tudna nekem példát mondani a nem alkotmányellenes alkotmánymódosításra. Az micsoda? Balázs Géza helyesírásra vonatkozó módosítása? 🙂

  6. Bertalan
    március 18, 2013

    Amennyiben lex facit regem, quis facit legem? Sólyom László? A média? Az irányadó értelmiség? A szakértők? A Piac? Vagy esetleg a nép közfelkiáltással? Ki, ha nem az alkotmányozó többség? Ha az Alkotmánybíróság jogalkalmazó, akkor egy nem hatályos jogszabály alapján milyen logika alapján hozhatna döntéseket? Ha az Ab. jogalkalmazó, akkor nem hatálytalaníthatja azt a jogot, amit alkalmaznia kell! Márpedig nem az Ab. az alkotmányozó hatalom, hanem az országgyűlés!
    Kálmán László és társai, akik szerint önellentmondások kerültek az alkotmányba, még az életben nem láttak jogszabályt. Minden jogszabály úgy épül fel, hogy a legáltalánosabb szabályozásokból kiindulva építi be a szűkítéseket. Pl. Ptk. LI. fejezet: “Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet.” De hiába írok végintézkedést, a törvény felülírja, kötelesrészt kell adnom, nem zárhatok ki csak úgy az öröklésből utódot stb.
    De az igazi kérdés valóban az, hogy ki határozza meg a törvényt, és ez a bejegyzés nagyon élesen rávilágít a vita lényegére, köszönet érte!

    • H.Gy.
      március 19, 2013

      Köszönöm! Hadd hívjam fel a figyelmet egy zseniális magyar rajzfilm vonatkozó részletére!

      Kb. 0.08.40-től 0.10.10-ig:
      „Törvény kell neki. Hát legyen törvény! Majd én megtanítalak a törvényre, csak aztán jól eszedbe vésd, nehogy elfeledd. Ispán! Parancs! Tartsunk neki törvényt! Törvényt? …. Jószága elkobzására és huszonöt botütésre ítéltetik! MI??? Na fiam, most kitanulhatod a törvényt. … Hát hol itt az igazság, hol a törvény? Itt én vagyok a törvény.”

      • kekduna
        március 24, 2013

        Igen ez jó. Én is ezt érzem. A kommunisták által a kommunista alkotmány védelmére kinevezett AB, többször deklarálta, hogy ők az alkotmányt tartalmilag nem vizsgálhatják. Most, hogy a magyar nép megválasztott képviselői új alkotmányt fogadtak el, mégis hirtelen saját magukat nevezik ki valami szupertörvényhozói, sőt alkotmányozói hatalomnak. Ha nem tetszik, akkor majd a nyugat reményeik szerint 25 botütést mér ránk. Tanuljuk meg, hogy a törvény nem a magyarok kezében van, hanem a kommunisták írják, akkor is amikor a szovjet, és akkor is amikor nyugati pénzügyi körök szolgálatában állnak…

  7. David Vincent
    március 25, 2013

    ‘A kommunisták által a kommunista alkotmány védelmére kinevezett AB’

    Akkor a kommunisták vagy nagyon slamposak voltak, vagy sokkal nagyvonalúbbak a Fidesznél.

    Zlinszky, Kilényi és Lábady hosszú évekig tanítottak a Pázmányon, Herczegh Géza a Professzorok Batthyány Körének volt a tagja, Szabó András meg nemzetőr volt 1956-ban.

    Ha már pártembereket keres, akkor miért nem Balsai és Stumpf jut az eszébe?

    ‘a törvény nem a magyarok kezében van, hanem a kommunisták írják, akkor is amikor a szovjet, és akkor is amikor nyugati pénzügyi körök szolgálatában állnak’

    Azért az elég vicces, ahogy a mi harcos antikommunistáink a kgb-s Alijev klánnal vagy a kínai kommunistákkal próbálnak üzletelni.

    • kekduna
      március 28, 2013

      Nocsak. Kimoderáltak. Ügy látszik a Fideszt itt komcsizni kell, a komcsikat pedig mentegetni.
      Ez ellen próbáltam szólni.
      Ezek után nem is csodálom, hogy a komcsi alkotmány módosítása kiverte a biztosítékot.
      Tovariscsi konyec! :)))

      • H.Gy.
        március 28, 2013

        Ha saját nevével vállalja indulatos megjegyzéseit, akkor tegye azt. Ha viszont továbbra is a rejtekből kíván gyűlölködni ezen a honlapon, akkor rossz helyen jár.

  8. okecsucsu
    április 1, 2013

    Bizon, bizon. A fideszt komcsizni az nem gyűlölködés, a komcsit komcsizni viszont az.
    Ez kb. annyira abszurd, mint mikor a láthatatlan tákolmánnyal megvádoltad a fideszt.
    Populus facit regem, s nem a liberálkomcsik 😀

    • H.Gy.
      április 1, 2013

      Most már beteszem a spam-szűrőbe Observatrix, Kékduna, Okecsucsu. Amíg nem meri vállalni a véleményét, addig nem fog itt megjelenni. Üdvözlettel: Heidl György

  9. viktorpal
    április 5, 2013

    Így fel lehet fogni kedves Gyuri Mustó atya írását – mintha egy olyan “kísérlet” lenne ez, ahol spiritualista házi megmunkálás alapján ítéletet lehet mondani mások felett. De nem erről van szó szerintem, hanem inkább arról, hogy az igazi lelkigyakorlat talán olyan, ahol valóságosan kilépek a “megszokott” önmagamból, hogy valami újat, valóságos ismeretlent fedezzek fel. Ebben az esetben hitelesen tudósítok a megélt élményről, mégha az különös, ambivalens is.
    Nekem inkább az tűnt fel, hogy ahogy a barátom által küldött fotó – biztos, hogy egy általa készített templom hirdetőtábla – ami első látásra nekem is “borzalmasnak” tűnt, az idézett írás fényében továbbgondolás után más képet festett.
    Először is Mustó atya valós tapasztalaton alapuló megosztása alapján nekem világosabb lett, hogy a társadalom peremén élők valósága ott (Németország) közel sem rend nélkül való. Az első legfontosabb “beavatás” amit a “újonc” koldus kap a jóindulatú vélt sorstársak között kap, az, hogy vannak betartandó szabályok itt is. Az alapszabály: koldulni szabad, kéregetni nem. Segítséget kérni, rászorultságot kifejezni szabad, zaklatni, manipulálni nem. Lehet szemantikalilag – félreértetten, hamisan – kezelni ezt, de ez egy világos üzenet arról, hogy a társadalom peremén is van, valamiféle rend. Megint nem keresztény valóságról, kinyilatkoztatásról van szó (Talán Boccació mondta: ” A rend híján való dolgok nem hosszú életűek”). Még a koldusok világában is.
    Nem világos (nekem) sem, hogy ez valamiféle belső felismerés alapjáni “koldus-szabály,” vagy – ami valószínűbb – a hatóságok vagy a közfelfogás/közigény által diktál. De jogos emberi igény, aki rászorul, az sem zaklathat bennünket bárhol, bármikor.
    Mindenképp egy valóságos és jogos igény van a “borzalmas” megközelítés mögött, még ha szerencsétlenül is van artikulálva. Még a talán nem tematikusan használt szavak is erről t.anúskodnak
    Szeretetből fakadó felismeréssel akkor – lehet (és kellene is) vele párbeszédet kezdeni…….

    Mint ahogy a hajléktalan ügyben szóló új szabállyozással is, mégha nem párbeszédes, szubszidiaritáson alapuló folyamat előzi is meg….ami persze nagyon érzékenyen érint sokunkat.

    Egyébként csak a félelmek kivetítéséről van szó, nem valóságos párbeszédről, amire akkor – mint a gazdag ifjú az örök élet vágyára – csak proklámációban szintjén hivatkozunk….

    • H.Gy.
      április 6, 2013

      Köszönöm, értem a különbséget, így világos. Az a tábla azonban, aminek a feliratát idézte, ha jól értem, nem zaklatásra, hanem koldulásra vonatkozik. Nálunk ott állnak a koldusok a templom kapujában, és nem zaklatnak senkit. Általában ezt tapasztalom másutt is. Az a béna, aki könyörgött és alamizsnát kért Pétertől és Jánostól a jeruzsálemi templom Ékes-kapujában, nem gyógyulhatott volna meg, ha egy rendelettel vagy egy táblával eltiltották volna a templom közeléből, vö. ApCsel 3, 1-9. Aranyszájú Szent János vagy Szent Ambrus nem tiltotta ki a koldusokat a bazilikák körzetéből, hanem az alamizsnálkodás társadalmi és erkölcsi jelentőségéről beszélt.

      • H.Gy.
        április 7, 2013

        Most látom, hogy ez a koldusokhoz és az őket esetleg adományokkal támogatni kívánó hívekhez intézett jámbor kérés a pécsi Belvárosi templomban (Dzsámi) függ, és már jelentős visszhangja van. Nem mélyedtem el a recepcióban, de a felirat megítélésében továbbra is azt az evangéliumot tekintem mintának, amit e templom falai között is hirdetnek. Nem olvastam sehol, hogy Jézus bármi hasonlót kért volna a koldusoktól, azt viszont igen, hogy a koldusok meggyógyultak a templom kapujában.

  10. trienti
    április 8, 2013

    A tiszta és árnyalt látásmód érdekében idézek Dr. Walter János: EGYHÁZ és KULTÚRA c. művéből:

    – „A keresztény áldozata az alamizsna” (Sz. Ágoston). Másrészt arra is volt gondja, hogy élősdit ne neveljen, hanem minden szesztercius a maga jó helyére jusson. „Izzadjon az alamizsna kezedben, mire megfontolod, kinek add” — mondja az I. század végén a Tizenkét apostol tanítása. „Aki kóborlónak és feslett embernek ad, kutyák elé veti pénzét” — mondja Nagy sz. Vazul († 379). „Mivel a koldus könnyen beszerzi, ami szükséges s ezentúl a koldulás keresetté, sőt aljas élvezetvágy forrásává lesz — folytatja ugyanő másutt —, azért az alamizsnát kijelölt szegényápolók gyűjtsék össze és osszák szét az egyesek szükséglete szerint… Nem mindenki tudja az alamizsnát helyesen elosztani a szegények között. Aki azokat ajándékozná meg, akik a gyönge női szívek megindítására mindenféle mesékkel és mondákkal állnak elő, vagy üzletszerűen nyomorék és sebes tagjaikat mutogatják, nem tenne jót az emberekkel. Az ilyen bőkezűség csak megerősítené őket romlottságukban.” Szent Jeromos († 420) a megfontolatlan alamizsnálkodást a szentségtörés egy nemének tartja. Szent Ambrus († 397) szerint azokat kell segíteni, akik szégyellik nyomorukat mutogatni. Elsősorban azokat a betegeket és aggokat kell felkarolni, akik mások segítségének utána nem járhatnak. –

    • H.Gy.
      április 14, 2013

      Köszönöm, nagyon fontos gondolatok! “A megfontolatlan alamizsnálkodást a szentségtörés egy nemének tartja.” Igaz, és igaz ez a közpénzek megfontolatlan osztogatására is.

      • trienti
        április 18, 2013

        ” Egy belvárosi hajléktalan koldus napi jövedelme 5-6 ezer forint között mozog…” (hunhir.info, 2013. április 17. 17:46)
        Ez barátok között is 5000 forinttal számolva, 22 munkanapra 110 000 forint, ami több mint a minimálbér, adó nélkül.

  11. viktorpal
    április 8, 2013

    Meglepő, hogy pont a Dzsámiban történt mindez! Innen Veszprémből, nekem tényleg fogalmam sem volt a helyszínről. Egyetértek Gyurival abban, hogy a “legszerencsétlenebb” ebben a feliratban éppen az, hogy egy templomból való. Ahol mindenki az irgalmasság személyes megnyilvánulására számítana, és nem “hivatali ügyintézésre”. A gyógyulás, a befogadás helyének kéne lennie. Ugyanakkor, ha volt koldusok padja, akkor az azt is jelentette, hogy volt helyük és nem akárhol. Pont, ahogy Mustó atya is belülről tudósít. Mintahogy a “katekumenek távozzatok” felszólítás csak rituális, hanem konkrét “helyreigazodásra” való felhívás volt.

    Köszönöm Trienti-nek az idézetet, kitágította a szemléletemet, és nyugtázta az árnyaltságra, megkülönböztetésre való belső igényemet.
    Nagyon úgy tűnik, hogy itt is elveszett valami, amit keresgetnünk jó. A szavak szintjén is. Lehet, hogy pont emiatt a tisztázatlanság miatt tűnhet önkényesnek, hogy a koldulás illetve a kéregetés szót érzem, használom Mustó atyával egyetemben a megkülönböztetésre. Tehát van egyszer egy objektív személyes státusz, rászorultság – beteg vagy agg valaki – és van a szegénységhez való viszonyulás – amit persze nagyon nehéz helyesen megítélni. Mert azért talán ma is valóság – félve mondom – amit Vazul is ír: az üzletszerűség és a mutogatás is…Hmm, vagy csak én érzem így. (Viszonylag friss “párbeszéd” élményem hasonló helyzetben: illuminált személy direktíven pénz kér tőlem az utcán. Szelíden közlöm vele, hogy szívesen adok, amennyiben nem italra, hanem ételre, egyébre használja föl. Nem – sajnálja, de ő italt fog venni belőle. Akkor sajnos nem tudok adni – válaszolom – és ebben maradtunk – mert nem “enged” az italból, sajnos.)

    A barátom kérdése azért nagyon bennem cseng, választ sürgetve: “Mit csinálna Assisi Szent Ferenc (ezzel a felirattal) meghagyná vagy letépné?”. Szerintem nem tépné le – ez könnyebb. De nyilván annyiban sem hagyná. Talán a Máté 18, 15-beli Jézus-i (jjól elfelejtett) alapelvet követné – először is diszkréten és szelíden megfeddené az ügy gazdáját (a szó idevágóbb görög eredeti jelentése szerint “nyilvánvalóvá téve a céltévesztését”), aztán maga mellé venne két vagy három társat, hogy közösségi nyomatékkal a szívére beszéljen. (Tudjuk Jézustól ugye, hogy botrányok sajnos lesznek, de azért jobb (jaj!) azok(n)ak elkerülni.) Ha ez sem segít az egyházhoz fordulna. Szerintem erre azért minden bizonnyal nem lenne szükség ….. Semmiképp nem várná meg, hogy földühödött (földühített?) tömegek majd rá vagy a templomra rontsanak, hogy letépjenek……. főleg óvatos lenne így a gyors, globális és indiszkrét információterjedés és földühödés korában….. Most persze lehet, hogy provokatív lettem, és én is célt tévesztek, (mert nem csak egy-két testvérem szívére beszélek?)…Hmm. Majdcsak valaki diszkréten megfedd…(-:

Hozzászólások letiltva.

Information

This entry was posted on március 15, 2013 by in Közélet.

Navigáció

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Csatlakozz a 1,229 követőhöz

Archívum

%d blogger ezt kedveli: