Heidl György blogja

"A filozófia a szépségnél végződik, a teológia a szépséggel kezdődik."

A Jelenések könyve

A „Jelenések könyve” elnevezés elég rosszul hangzik. Mintha a Harry Potter sorozat valamelyik darabja lenne. Persze, ha az volna, többen olvasnák. A dekrisztianizált kultúrában felnőtt nemzedékek számára az apokalipszis hátborzongató harcokat, világvégét jelent, és előbb idézi fel filmek vagy zenei produkciók emlékképeit, mint a Biblia utolsó könyvének jelképrendszerét. Már az eredeti, görög címmel is van egy kis gond, hiszen ősidőktől fogva Apokalüpszisz Ióannou, János Apokalipszise cím alatt hozzák a kiadások, miközben a könyv a legelső mondatban így határozza meg önmagát: Apokalüpszisz Iészu Khrisztu, Jézus Krisztus Apokalipszise.

A Napba öltözött asszony - Beatus (kb. 730-800) Jelenések kommentárjának illusztrációja

A Napba öltözött asszony – Beatus (kb. 730-800) Jelenések kommentárjának illusztrációja

A görög apokalüpszisz a szó szoros értelmében leleplezést, lefátyolozást, ez alapján pedig felfedést, kinyilatkoztatást és hasonlókat jelent (lásd pl. ezt). A latinban ugyanezt fejezi ki a revelatio, de a latin keresztények sokszor egyszerűen latinos formában Apocalypsis-nek nevezték a könyvet. A modernizált francia bibliák ma így hozzák: Apocalypse ou Révélation accordée à Jean, s ez segít megértetni, hogy amit az első mondat Jézus Krisztus kinyilatkoztatásának nevez, azt János tolmácsolásában ismerjük. Hagyományosan viszont Apocalypse de Jean a címe. Az 1611-től King James változatként ismert angol Biblia-kiadásokban a könyv: The Revelation of St. John the Divine, Luther német fordításában: Die Offenbarung des Johannes”, oroszul pedig Otkrovenie svjátovo Ioanna Bogoszlova. Valamennyi esetben kinyilatkoztatásról van szó.

Ami mármost hazánk  fiait illeti, a bibliaismerettől nem fertőzöttek sokaságának egy olyan szókapcsolat, mint „jelenések könyve” inkább ígér kísértettörténeteket, lidérces meséket visszajáró holtakról, mint Jézus Krisztus kinyilatkoztatását. Már csak ezért is őszinte lelkesedéssel fogadhatjuk Dér Katalin új munkáját, a Jelenések könyvének magyarázatát. Ez a könyv úgy tud megfelelni annak az alapvető elvárásnak, amit tudományos tisztességnek hívunk, hogy közben mindvégig olvasmányos marad. A legnehezebben megközelíthető bibliai szövegről kaptunk közérthető munkát, amelynek szemlélete távol áll minden szektás lelkesültségtől és világvége várástól, s amely ugyanakkor nem a felhasznált irodalom mennyiségével, a lábjegyzetek tömegével, a tekintélyekre való hivatkozással, az egyrészt-másrészt érveléssel tűnik ki. Az olvasónak egyébként kétsége sincs afelől, hogy a szerző akár efféle akadémikus munkát is le tudott volna tenni az asztalra. Ő azonban nem tudománymetriai elvárásoknak akart megfelelni, nem idézettségi mutatókat kívánt növelni, hanem arra vállalkozott, hogy egyszerűen elmondja, miért fontos ma a Jelenések könyvének értő olvasása – bárkinek. 

Dér Kati Jelenések„A Jel[enések könyve] korunkban is érvényes üzenettel szolgál; erre főképpen két okból alkalmas. Az egyik pontosan az, hogy nem szűken vett történeti eseményeket mond el; a történelemről szól, de nem egyedi tényekről, személyekről, korokról, hanem a mindenkori történelemről, annak lényegéről, a történelmet mozgató erőkről. Másrészt nyelvi eszközeinek egyezményes, a Bibliában egyszer s mindenkorra adott jelentése miatt a Jel tökéletesen alkalmas arra, hogy a bármikori múltban, a bármikori jelenben és a bármikori jövőben élő olvasók számára egyaránt érthetővé tegye, ami velük e világban történik, hogy értelmezze, megvilágítsa, áttetszővé tegye előttük életük közegét ott és akkor, ahol és amikor élnek, mindenkor helyzetük lényegét, természetét. Az, hogy úgymond vigasztal és hűségre int, édeskevés vagy egyenesen bántó lenne, ha nem tanítaná meg egyúttal azt is, micsoda és milyen az a gonosz, amellyel szemben erre az optimizmusra és kitartásra mer buzdítani. Ábrázolása, képei azért olyan radikálisak, hogy minden módon és eszközzel a megtérés elkerülhetetlenségét sulykolja, mint amely egyedül tesz képessé arra, amit semmilyen történelmi, gazdasági, technikai, kulturális felemelkedés nem tud elérni: hogy az ember legyőzze a létét fenyegető gonoszt. Ennek beláttatása a Jel fő célja.”

(Dér Katalin: A Jelenések könyve. Kairosz Kiadó, Budapest, 2013, 30. o.)

Reklámok

Information

This entry was posted on június 3, 2013 by in A szeretet kultúrája, Szentírás-magyarázat, Teológia.

Navigáció

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Csatlakozz a 1 249 követőhöz

Archívum

%d blogger ezt kedveli: