Isten hozta a feudalizmusban!
Elmentem a Kishantosi Vidékfejlesztési Központba. Megnéztem egy bemutató előadást a mintagazdaság működéséről és céljairól; sétáltam egy különleges kertben, amelyet a helyiek kertészmérnök és biokertész, fűszer- és gyógynövényszakértő segítségével terveztek meg. Sokat beszélgettem a Központ ügyvezetőjével, majd olyan emberekkel, akik közvetlen közelről látják a mintagazdaság múltját és jelenét, és akik nem fogadják el, hogy nincsen jövője. Kishantosról továbbutaztam egy bakonyi bencés közösségbe, ahol a liturgikus imádságok teológiai előadásokat és beszélgetéseket kereteztek és tagoltak a természet napi körforgásának megfelelően. Olyanokkal találkoztam, akik küzdenek valamiért: az egyetemi dolgozók érdekeiért, a művészet sallangmentes szakralitásának visszanyeréséért, a keresztény életforma megvalósításáért, a házasság és szerzetesség tisztaságáért, az önfenntartó bencés közösségért, a liturgia megértéséért, stb. Ez a személyiséget átmosó néhány nap segített azon indulatok lecsillapításában, amelyeket a Kishantosi Mintagazdaság minden képzeletet felülmúlóan gonosz elpusztításának ténye még egy faszentből is képes kiváltani.
Forrás: Greenpeace
Tapasztalataim szerint a leggyakrabban használt magyar szófordulat az “úgysem”, illetve “az nem lehet”. Ács Sándorné Éva és Bolye Ferenc, a kishantosi csoda megteremtői kivételek, ők ilyen kifejezéseket nem használnak. Ezért sikerült felépíteniük egy megkérdőjelezhetetlen értéket. Nem ismertek lehetetlent, és így megmutatták a megoldási lehetőséget a fennmaradásukért küzdő közösségek számára. Létrehoztak egy gördülékenyen működő, vegyszermentes gazdaságot, amely megfelel a legszigorúbb szakmai és ökológiai követelményeknek, és munkahelyet biztosít tizenöt embernek. Nem két, nagyot álmodó, de hozzá nem értő, és hamar megkeseredő városi ember vidéki kiruccanásáról van itt szó, akik biogazdálkodás címén hagyják, hogy a termés nagy részét elvigye valami kártevő vagy betegség. Professzionálisan működő, a legkorszerűbb gépeket és eszközöket használó gazdaságot alapítottak.
A kishantosiak – vagyis a helyben lakók – megszerezték a helyi kastély épületét, amely a gazdaság központja lett, előadások, beszélgetések, találkozók helyszíne. Nemzetközi kapcsolatokat építettek ki, amelyeknek köszönhetően több mint kétszáz magyar fiatal térhetett haza néhány hónapos dániai népfőiskolai képzésről úgy, hogy már tudja, mit jelent, és hogyan működik egy önfenntartó közösség. Ezek a fiatalok nem csak gazdálkodni tanultak meg – sőt elsősorban nem azt. Tapasztalatot és tudást szereztek arról, hogy mi a kisközösségi lét, amelynek szerves része a személyes felelősség, a közös döntéshozatal a mindnyájunk életét érintő kérdésekben, és amelynek ugyanígy szerves része a művészet, a kultúra, az éneklés, a színjátszás. Ők már tudják, mi a demokrácia, mi a szubszidiaritás, mi a személyi méltóság, mi a szolidaritás.
Erre a kishantosi közösségre most pusztító erők támadtak. Az állami földbérleményt elveszik tőlük, és tíz részre osztva szétdobálják olyanoknak, akik nem akarják és nem is képesek folytatni a megkezdett munkát. [A részletekről lásd ezt a dokumentumot!] Kap egy részt egy rongykereskedő. Kap egy részt egy salgótarjáni építési vállalkozó. Kap egy részt egy holland tulajdonú cég strómanja. Kap egy-egy részt három, Hantostól egyenként húsz kilométerre lakó gazdálkodó, akik lakóhelyük közelében rejtélyes okokból nem juthattak földhöz, mert azokat még távolabb lakók nyerték el. Kap egy részt egy, egyébként már 2900 hektárt, vagyis a törvény által megállapított birtokmaximumnál legalább 1100 hektárral többet művelő Kft. Kap egy részt ugyanezen Kft. egyik leágazása, a mezőfalvi polgármester. Két rész sorsa még függőben van. Tehát az állami döntnökök, akik a vonatkozó jogszabályok alapján a pontok 40 százalékát szubjektív benyomásokra adhatták, nem a Mintagazdaság létrehozóinak és fenntartóinak, hanem az említett gazdálkodóknak a kezében látják biztosítva annak a Kishantosnak a jövőjét, amely megtestesíti a földbérleti pályázatok egyik prioritását, hiszen a kiírás szerint éppen az ilyen mintagazdaságok létesítése és fenntartása lenne a bérbeadás kiemelt célja.
Érthető a kishantosiak felháborodása és küzdelme, érthető a sok-sok beadvány. Ami nem érthető, az az agrártárca válasza. A miniszter bizonyítottan hazudik [Fazekast cáfolják a gazdák]. Az államtitkár bizonyítottan hazudik [Bitay Márton Örs félrevezette a parlamenti képviselőket]. Mindenki hazudik, aki részt vesz ebben az irracionális hadjáratban Kishantos ellen.
De vajon tényleg irracionális hadjárat-e az, amelynek ők áldozatai, mi pedig tehetetlen szemtanúi vagyunk? Nem! Nagyon egyszerű a helyzet. Amíg az elmúlt két évtizedben Kishantos közösséget épített, önfenntartó gazdaságot létesített, egészséges élelmiszert és vetőmagokat termelt, fiatalokat tanított a demokráciára, aközben Magyarországon klánok harcoltak egymással, egymás ellen, egymásért. Mikor hogy. Klánok, maffiacsaládok, akik előbb politikusokat küldtek a ringbe, hogy bármilyen színű párt kerül is hatalomra, az ő érdekeik biztosítva legyenek, most pedig, a nemzeti együttműködés rendszerének keretében, immár saját maguk megszövegezik a törvényeket, ügynökeik, a kormánytisztviselők révén előterjesztik azokat, hogy aztán a parlamentben ülő gombnyomó droidok a demokrácia nagyobb dicsőségére zokszó nélkül mindent megszavazzanak. Más magyarázat egyszerűen nincsen arra a jelenségre, amire a földforgalmi törvény elfogadása, valamint az állami földbérlemények körüli elképesztő, bizonyított visszaélések, illetve az azokat tárgyilagosan bemutató tanulmányok fényt vetnek.
Ezek a tanulmányok egy, hazánk területén állomásozó, új feudális arisztokrácia megszületésének történelmi dokumentumai, és vélhetően egyszer majd így is fogják olvasni őket. A földforgalmi törvény és a termőföldpályázatok lényege, hogy feudális nagyurak hatalmas földbirtokokat szereznek, és itt-ott feudumokat osztogatnak meglévő és leendő vazallusaiknak. Akinek ez nem tetszik, ne csodálkozzék, ha kilövik. Kishantos sorsában most a Nagypénteket látjuk. Ezt követi majd a feltámadás.
Heidl György blogja 
Attól tartok, te magad is tudod: Kishantosnak pontosan az a bűne, amit csinált: lehetővé tette az ismeretszerzést: “több mint kétszáz magyar fiatal térhetett haza néhány hónapos dániai népfőiskolai képzésről úgy, hogy már tudja, mit jelent, és hogyan működik egy önfenntartó közösség. Ezek a fiatalok nem csak gazdálkodni tanultak meg – sőt elsősorban nem azt. Tapasztalatot és tudást szereztek arról, hogy mi a kisközösségi lét, amelynek szerves része a személyes felelősség, a közös döntéshozatal a mindnyájunk életét érintő kérdésekben, és amelynek ugyanígy szerves része a művészet, a kultúra, az éneklés, a színjátszás. Ők már tudják, mi a demokrácia, mi a szubszidiaritás, mi a személyi méltóság, mi a szolidaritás.”
Mainapság ezekre az ismeretekre itt és most nemcsak, hogy nincs szükség, hanem gyanús, igen gyanús, aki nem áll be a sorba (és nem béget együtt a farkasokkal).
A valódi közösségépítés ugyanannyira nem szívesen látott ma, mint az előző rendszerekben.
az egész orbán-korszaknak ez az egyik legrémesebb története.
Nagypénteket a szombat reményvesztettsége követte..ezt is át kell élni a feltámadás vasárnapjáig
Ha szerveződne egy élő ima-lánc a térségért,- én is elutaznék oda..
És köszönöm Önnek az írásban megfogalmazottakat.A bencés közösségről írtakat is.
Nekünk is vonulnunk kéne, mint a székelyeknek.
S olyan információ, hogy valami akció szerveződne, nem volt? Oly sok nagy szervezet van az aláírásgyűjtés kezdeményezői és támogatói között is… Biztos ez a fixa ideám, de most is azt gondolom, valami közös, teljes pályás kellene, hogy látszódjon és hallatszódjon. Amúgy Németország felől semmi reakció?
A nyertesek sem tudnak semmit arról, hogy miként kell nekilátniuk a részeik művelésének, mert előbb részarányosan kompenzálni kell a kishantosiakat, akik a földekbe befektettek. Az egész körül nagy a zavar. Elvileg november 1-én éjféltől beindíthatják a traktoraikat pl. a rongykereskedők, és felszánthatják a bérleményüket. Nehéz lenne kiszámítani az időzítéseket, de egy riadólánc működni fog.
?!?!?! Na, az lett volna még a naiv kérdésem, hogy azt, amit esetleg vetettek, és jövőre aratnának, azt, ugye, még ők arathatják? …bűnös naivitás…
Kényszeredetten mosolygok azon ismerőseimen, akik szerint Magyarországon nincs diktatúra, bármennyire egyértelmű is ez akárhová nézünk! Gyurci
Én megyek demonstrálni november 1-én (Mindenszentek ünnepe – szerintem passzol) , ahogy már előző hozzászólásomban terveztem. Igyekszem minél több embernek a tudomására hozni, hogy mi folyik itt.
Részletek (helyszín, időpont), majd holnap. Ja, és ne próbáljatok lebeszélni!
Bátaszék, vasúti átjáró, 10-12 között. SEGÍTS KISHANTOSNAK!
Minden tisztességes ember szolidaritást vállal Kishantossal! A kishantosi jelenség immár napi gyakorlattá vált a Fidesz „birtokpolitikájában”!
Dr. Bogár László közgazdász, az első Orbán-kormány volt államtitkára mondta Jelenczki István Háború a nemzet ellen című filmjében, 2009-ben:
„… két éven belül eldől, hogy az új kormány a régi rendszer utolsó, vagy az új rendszer első kormánya lesz …”
A Bükki Nemzeti Parkos földbérleti pályázatok erőszak-tapasztalatai alapján a Borsodi Mezőségben már tudják ezt – a kishantosiak most tapasztalják… Ne legyenek illúzióink, mások is rá fognak jönni: a maradék-elv alapján a Horthy rendszerben a nyilas kormány volt, a Kádár rendszerben a Fidesz kormány az utolsó! Ugyanaz a cinikus, erkölcstelen, rabló mentalitás…
Azt hiszik talán, hogy azért kapták a kétharmados felhatalmazást, mert a Fideszben olyan „okosak” és „szépek”? Igen nagyot téved az önmagát „politikusnak” képzelő senkiházi, ha azt gondolja, hogy tisztességes emberek valaha is elfeledik azt a cinikus, gátlástalan módszert, amivel önérzetükben megalázták és ideig-óráig ki tudták szorítani a helyi gazdákat, vidéki közösségeket a saját történelmi életterükből. Pünkösdi lesz ez a királyság!
A 2011-ben botrányosan visszavont, majd újra kiírt földhaszonbérleti eljárásban tapasztaltak alapján megjósolható, hogy a jelenlegi hatalom regnálása alatt a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben tartós termőföld-haszonbérletre pályázni fog minden olyan Fidesz-cimbora, aki az igényét megfelelő patrónussal igazolva már időben jelezte a földelosztó- és birtokszervező háttérszervezetnek. A helyi gazdák pedig, akikre hivatkozva másfél évtizeden keresztül kapta a Bükki Nemzeti Park a több száz milliós fejlesztési EU pénzeket, taposhatják egymást az apraja földért, amit kegyesen meghagynak nekik az új földesurak – még hálásak is lehetnek a Fidesznek!
Ahogyan hálás volt Bródy Sándor novellájában a kivégzése előtt Kaál Samu közlegény, a mindent megígérő, őt aljasul rászedő hadnagy úrnak – amikor megcsúfolására rádöbbent, már késő volt…
Hát tegyünk róla, hogy ne legyen késő!
Visszajelzés: A Fazekas földje | Heidl György blogja