Heidl György blogja

"A filozófia a szépségnél végződik, a teológia a szépséggel kezdődik."

Ne szomorkodj, hogy kimégy a Paradicsomból!

„A harmadik órában ment be Ádám a Paradicsomba, három óra hosszat örvendeztek Isten jótéteményének, három óra hosszat voltak mezítelenek, s a kilencedik órában mentek ki a Paradicsomból.”

Közben azért elég sok minden történt.

Ádámot a hatodik napon, pénteken az első órában teremtette Isten. Olyan dicsőséges volt, hogy az angyalok is reszketni kezdtek, amikor meglátták. Isten trónra ültette, majd elé vezette az állatokat, ő pedig nevet adott nekik. Ezzel nagyjából egy óra alatt megvolt. A Sátán ezt követően, a második órában bukott alá a mennyből. Megirigyelte ugyanis az Ádámnak adott uralmat, és fellázadt a Teremtő ellen.

Ádám még egy órácskát eltöltött a Földön az angyalok hódolata közepette, majd a harmadik órában tüzes kocsin felvonult a Paradicsomba. Ott álomba merült, s közben Isten megalkotta a bal oldalából Évát. Felébredt. Három órán át dicsőségbe öltözötten örvendeztek, és semmi huncutság nem történt. Jött a Sátán, kígyónak álcázva magát, mert különben már rémisztően csúf volt, és hízelgő beszéddel rászedte Évát. Az asszony evett az engedetlenség gyümölcséből, s ezzel lepleződött meztelensége. Elbújt egy bokorba, és szólongatta Ádámot, hogy kóstolja meg ő is a gyümölcsöt. Ádám is evett, elszégyellte magát, elbújt hát Éva mellé. Délben jött az Úr, és a selyemnél is finomabb fakéregből ruhát varrt nekik. Ezzel telt újabb három óra.

Végül, a kilencedik órában, Isten kiűzte őket a Paradicsomból, s azt mondta Ádámnak: „Ne légy szomorú, hogy ítélet okán kimégy a Paradicsomból, mert visszaállítom néked örökségedet.  … Most menj, mivelhogy megszegted parancsomat! De ne légy szomorú, mert ezen idők beteljesülését követően, amelyeket reátok kiszabtam, hogy idegenben, kint, az átkok földjén töltsétek, íme, elküldöm fiamat, s ő eljő a te megváltásodra, egy szűzben fog lakozni, majd testet ölt, s benne és általa megváltás és visszatérés jut részedül.”

A Biblia e kedves, szír forgatókönyvének szerzői láthatólag nem szoronganak Ádám és Éva bukása miatt. A kiűzetés nem tragikus. Az Úr barátságosan lapogatja távozó vendége hátát, miközben az ajtóig kíséri, és megígéri neki: elintézi, hogy visszatérhessen.

(Forrás: A törzsek származásáról, avagy a Kincsesbarlang. Ormos István fordítása. Helikon Kiadó, 1985.)

Advertisements

Information

This entry was posted on december 22, 2013 by in Művészet, Szentírás-magyarázat, Teológia.

Navigáció

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Csatlakozz a 1,229 követőhöz

Archívum

%d blogger ezt kedveli: