Előkészítő tevékenység megkezdése?
Kormányoldalról azt halljuk, hogy egy 2009-es országgyűlési határozat felhatalmazta a kormányt – a mindenkori kormányt, teszik hozzá gyorsan -, hogy szerződést kössön a paksi atomerőmű új blokkjának megépítésére.
Érdemes elolvasni a hivatkozott határozatot:
Az Országgyűlés a 2009. március 30-i ülésnapján elfogadta “a 25/2009. (IV. 2.) OGY határozatot, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról.
1. Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást ad az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján – összhangban a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról szóló 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat 12. f) pontjával -, a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez.”
“Új blokk létesítését előkészítő tevékenység megkezdése.”
Ezt a határozatot nehéz úgy érteni, hogy felhatalmazást ad a mindenkori kormánynak szerződés megkötésére új blokk(ok) létesítéséről.
Most ez történt. Legalább előtte megszavaztatták volna a gombnyomó robotjaikkal! Már rájuk sincs szükség?
***
Két szkeptikus írás a témában:
Semmis lesz a paksi szerződés?
Heidl György blogja 
Én arra is kíváncsi lennék, a Fidesz akkor mit mondott a vitában, hogyan szavazott és mit kommunikált. Mindenestre úgy látszik hogy a fülkeforradalom Paksot nem (pontosabban sem: ld. földügyek, felsőoktatás stb.) érintette.
Úgy olvasom, hogy akkor megszavazták. http://mandiner.hu/cikk/20140116_szabo_rebeka_nepszavazassal_orban_atomtamadasa_ellen
Akkor ebben — ami a szavazást illeti — következetesek maradtak. A kommuniákációról ld. a bejegyzésem alább.
UI. Igaz-e, hogy a titkos záradékban az is benne van hogy az építkezés megkezdésével a Széll Kálmán teret visszanevezik Moszkva térnek?
… és visszaállítják az Osztyapenkó szobrot?
mutass egy olyan megállapodást, amit Orbán úr megkötött, és a robotok nem szavazták meg. Én nem vagyok szakértő. De úgy tűnik, a te üléspontod is erősen székbe gravitálja a véleményt.
Jó amit írsz, csak semmi köze a poszthoz és az én hozzászólásomhoz.
Leülhetsz fiam, egyes.
Ha kérhetném, ezt a nagyon eredeti és szellemes “leülhetezést” inkább a Mandiner kommentjeiben használja!
Köszönöm a linket, Diófa! A szövegek olvasásában és értelmezésében van gyakorlatom, a poszt nem ment tovább ennél. Az OGy határozat nem jogosít fel megállapodás megkötésére energiablokkok építését illetően. Ezt hallgatólagosan Ön is elismeri. Majd belinkel cáfolatul egy tudósítást OV honlapjáról, amelyben ezt olvasom: “Ezt követően az orosz elnök elmondta: atomerőművi energiablokkok megépítéséről állapodtak meg. A politikus hozzátette, hogy a paksi erőmű a magyar áramtermelés 40 százalékát adja.” “A kormányfő hangoztatta, hogy a most aláírt nukleáris energetikai megállapodással megteremtették a feltételét annak, hogy fennmaradjon és erősödjön az orosz–magyar energetikai együttműködés.”A képen látjuk, amint a két főúr aláírja a megállapodást. Utólag jóváhagyatja a parlamenttel. Ez igazán demokratikus lépés, gratulálok!
Csak hogy még világosabb legyen. “Az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulást ad … a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez.” Erre a határozatra hivatkozva nevezik a kormányoldalon jogszerűnek és a népfelség elvének maradéktalan érvényesítésének ezt: “A magyar miniszterelnök is úgy ítélte meg, hogy kiváló szakmai megállapodást kötöttek, amelyet örömmel fog a magyar parlament elé terjeszteni jóváhagyásra.”
Tisztelt Heidl György úr!
Illik tudni, hogy nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés adhat felhatalmazást. Erre utalt Orbán is a sajttájon és valószínűleg a szerződésben is fel van tüntetve, hogy mikor léphet hatályba.
Tehát az Ön posztjának alap állítása miszerint Orbán a parlament nélkül kötött volna szerződést egyszerűen nem áll meg.
Szerintem ezzel a poszttal is politikai indulatát írta csak ki magából, a tények ismerete nélkül.
Természetesen politikai szólamok szintjén lehet ilyeneket mondani, de a tények szempontjából, jogilag komolytalan a vádaskodás.
Nem is beszélve előbbi bejegyzésének utolsó mondatáról. Komolyan gondolja, hogy Orbánnak nincs demokratikus joga nemzetközi szerződés kötésére a parlament jóváhagyásával?
Nyugi.
Látom bekerült még egy bekezdés.
Szerintem szándékosan félre akarja érteni a megállapodást.
Úgy tesz, mintha a parlament nélkül született volna egy Magyarországra kötelező szerződés.
Ezzel szemben a helyzet az, hogy az új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység keretében kiválasztották a beruházót, elkészítették a megvalósítás gazdasági, jogi, stb. dokumentumait jóváhagyásra. A parlament jóváhagyásával lezáródhat az előkészítő tevékenység és elkezdődhet az új blokk(ok) létesítése.
‘ a paksi atomerőmű telephelyén új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez’
Valóban, ebben végül is nincs benne, hogy tendereztetésre lenne szükség, mielőtt az ország újabb 40-50 évre elkötelezéi magát. Ki lehet pipálni a dolgot.
Továbba a betonkeverőt sem kapcsolta még be Orbán Viktor, a kapát sem vette a kezébe. Létesítésről itt szó sincs, csak valami papírokat írt alá Putyinnal.
Tisztelt Diófa! Előbb engedjen meg egy módszertani megjegyzést. Javaslom, úgy vitázzon, hogy nem keres rejtett indítékokat, hátsó szándékokat és nem feltételez tudatlanságot és rosszindulatot a vitapartneréről!
1. Erősen vitatható az az értelmezése, mely szerint a szóban forgó OGY határozatban az előkészítő tevékenység megkezdése magában foglalja: „ hogy az új blokk(ok) létesítését előkészítő tevékenység keretében kiválasztották a beruházót, elkészítették a megvalósítás gazdasági, jogi, stb. dokumentumait jóváhagyásra.” És azt, ami tegnap történt, tudniillik a szerződés megkötését. Akkor mire nem ad felhatalmazást?
2. Visszatérve arra, amit a posztban Ön szerint hibásan kifogásoltam. A kormány tagjai, pl. a környezetvédelmi államtitkár, Illés Zoltán azzal érvelt, hogy az általa nem, de a fenti posztban idézett OGY határozat feljogosítja a kormányt a megállapodás megkötésére. A határozat azonban a megállapodás előkészítésére ad felhatalmazást és nem a megkötésére. Utólag persze lehet legitimáltatni ezt a megállapodást a parlamenttel, csak nem túl elegáns, és nem fogja a korábbi, hamis érvelést verifikálni.
3. Bár erről nem írtam, de elárulom, hogy azokkal értek egyet, akik szerint egy ilyen súlyú, ennyire jelentős következményekkel járó megállapodásról részletes vitát kellene folytatni. Ezt a vitát hiányolta maga Illés Zoltán is még 2008-ban. Ma másként gondolja a dolgokat, mert máshol ül, – hogy olyat mondjak, amivel még az Ön rokonszenvét is kivívhatom.
4. Most tehát Illés Zoltán kormánytag azt állítja, hogy 2009-ben változott a helyzet, mert a parlament feljogosította a kormányt arra, hogy megállapodást kössön. Itt van a hiba, hiszen látjuk, és olykor még Ön is elismeri, hogy a határozat nem jogosít fel arra a szerződéskötésre, amellyel elkerülhetővé vált 1) a parlamenti vita (hiszen itt post festum esetleg elhangzik majd néhány ellenérv, de azok mind elszállnak a semmibe); 2) akár a széleskörű akár társadalmi vita, pl. népszavazás.
Nem kell ahhoz miniszterelnöki képességekkel rendelkezni, hogy belássuk: egy ilyen kérdésben szélesebb körű felhatalmazásra van szükség, mint amire támaszkodva a magyar kormány megkötötte a megállapodást az oroszokkal.
Hát igen, Illés Zoltán (az egyik) nagy csalódás… De lehetne idézni a miniszterelnök urat magát:
“…anélkül, hogy külpolitikai kalandokba bocsátkoznék, szeretném Önöket tájékoztatni arról, hogy Magyarországon éppen puccs van. A magyar kormány puccsot hajt végre a magyar parlament ellen, a magyar kormány puccsot hajt végre saját népe ellen. A kormány ugyanis titkosított, hosszútávra szóló szerződést köt Oroszországgal. A XXI. századot és a teljes Kárpát-medencei magyar nép életét meghatározó energiakérdésben… ”
ld. http://2007-2010.orbanviktor.hu/beszedek_list.php?item=37
Tényleg lassan ideje lenne egy új öszödi beszédnke. Ha ezt 2006-ban tudtuk volna…
IMB. Valószínűleg elkerülte a figyelmét, hogy ezt Orbán 2008-ban mondta, amikor parlamenti felhatalmazás nélkül tárgyalt az akkori kormány az oroszokkal.
Ellenben most a parlament 2009es határozata szerint, az eu-t és a magyar parlamentet is tájékoztatva, nem is beszélve, hogy a szerződésről még tárgyalni és szavazni fog a parlament.
De értem én Önt is, kampány van…
Ezt is érdemes elolvasni: http://mosmaiorum.blog.hu/2014/01/16/mi_a_bajom_az_orosz_atommal
Hörcher Ferenc találgatásával szemben javaslom inkább a következő Nógrádi György interjút. http://www.atv.hu/videok/video-20140116-megszuletett-az-atomuzlet
Fontos infó: Nem a kis Magyarország tárgyalt a nagy Oroszországgal, a németek is benne voltak az előkészítésben.
Tisztelt H.Gy.!
1.2. Ön abban téved, hogy azt állítja, a szerződés megköttetett, de a parlament majd utólag legitimálja. Kvázi addig illegitim amit Orbán csinált.
Ezzel szemben a helyzet az, hogy ezen nemzetközi szerződés megkötésének is van egy menete. Amely bizony nem ér véget a szerződés aláírásával, annak hatályosságához szükséges a parlament jóváhagyása, ezt valószínűleg a szerződés is tartalmazza. Magyarán, az országgyűlés jóváhagyásáig tekinthetjük úgy, hogy minden az előkészítés folyamatába tartozik, hiszen ha nem hagyja jóvá az OGy, akkor nem lesz hatályos a szerződés, olyan mintha Viktor alá sem írta volna.
3. Vita volt a 2009-es döntés előtt – , majd minden párt támogatta – és nyilván lesz is az OGy határozata előtt. Gondolom a kormány megvitatta mielőtt határozott és az OGy is meg fogja vitatni a saját döntése előtt. Mi ezzel a gond?
[A személyeskedő megjegyzést töröltem. H.Gy.]
4. Ezen ponton is tetten érhető tévedése. Az Ön előbbi kommentjével és a poszt állításával szemben, Orbán aláírásával nem akarta megkerülni sem az OGy vitát, sem az OGy döntést. Az OGy jóváhagyása előtt lehetőség lesz a parlamentnek megismerni és megvitatni a szerződést majd dönteni, sőt akár el is vetni azt. Ilyen a demokrácia, ez a jogi eljárásrend.
Népszavazást kiírását ebben a kérdésben viccesnek tartanám. [Személyeskedő megjegyzés törölve. H. Gy.] Valószínűleg a magyar lakosság nagy része nem ért sem a külpolitikához, sem az energia-politikához, sem az energetikához olyan szinten, hogy informált döntést tudjon hozni. Politikai játszmában, politikai szólamok szintjén lehet persze népszavazást követelni, de ezt a követelést azért ne vegye annyira komolyan, mintha racionális követelés volna.
[Személyeskedő megjegyzés törölve. H. Gy.]
Miként az a bejegyzésben is szerepel, az Országgyűlés a határozatot az atomenergiáról szóló törvény alapján fogadta el. A törvény vonatkozó rendelkezése így szól:
“Új nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítését, valamint meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.”
Mivel az ügyben nemzetközi szerződésről van szó, érdemes még áttekinteni a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvényt, amely a következő főbb szakaszokat különbözteti meg a szerződéskötés és a szerződés hatályossá válásának folyamatában:
1. a nemzetközi szerződés előkészítése,
2. a nemzetközi szerződés létrehozása,
3. a nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása,
4. felhatalmazás a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére,
5. a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése.
Orbán Viktor a 3. pontig ment el, a bejegyzés szerint meg kellett volna állnia az 1. vagy a 2. pontnál. Mivel új blokk létesítésekor az atomenergiáról szóló törvény szerint az Országgyűlés csupán az előkészítő tevékenység megkezdésénél jut szerephez, ha elvi hozzájárulásának terjedelmét az 1. vagy a 2. pontnál vonnánk meg, a folyamat itt el is akadna, mivel a továbblépésben az Országgyűlésnek az atomenergiáról szóló törvény alapján nincs hatásköre. Ezért én az országgyűlési határozatot az atomenergiáról szóló törvény fent idézett passzusára tekintettel inkább úgy értelmezném, hogy az nem az elvégezhető tevékenységnek az előkészítő jellegre való korlátozása, hanem annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy a folyamat egyáltalán kezdetét vehesse. Nem az elvégezhető tevékenység határát vonja meg, hanem a folyamat megindulásának szükséges feltétele.
Egyetértve diófával magam is úgy vélem, hogy az Országgyűlés a 4. pontnál ismét bekapcsolódhat a folyamatba.
Az eljárás és a politikai nyilatkozatoknak a határozattal kapcsolatos kitételei így számomra legálisnak, illetve helyesnek tűnnek.
Ami azonban legális, nem feltétlenül legitim. Találónak érzem Hörcher Ferenc írását a mosmaiorum.blog.hu-n, s általában is elfogadhatatlannak tartom az olyan érvelést, ami a népszavazást azért utasítja el, mert “valószínűleg a magyar lakosság nagy része nem ért sem a külpolitikához, sem az energia-politikához, sem az energetikához olyan szinten, hogy informált döntést tudjon hozni”. Mennyivel ért jobban mindehhez a választópolgár képviselője? Mindkét esetben a nép hatalomgyakorlásáról van szó, amely szaktudás hiányában ugyan, de politikai – értsd: a polisz életét meghatározó – kérdésben dönt.
Ki azért szavazna a szerződés ellen, mert zsigeri ellenszenvvel viseltetik az orszokkal szemben, ki azért pártolná, mert az atomenergia szakértőjeként meg van győződve a beruházás helyességéről. A nép nyilvánulhatna meg országos közügyben.
Köszönöm, ez érthető.
.
Valóban értelmezés kérdése, hogy miként feleltetjük meg egymásnak a két vonatkozó jogszabályban a kulcskifejezést: “előkészítés”.
Az atomenergiával kapcsolatos törvény alapján: “előkészítő tevékenység megkezdéséhez” kapott felhatalmazást a kormányt. A 2005. évi L. törvény alapján pedig a folyamat első lépése ” a nemzetközi szerződés előkészítése”.
Készséggel elismerem, hogy én ezt azért értelmeztem szűken, mert így marad lehetőség társadalmi párbeszédre, érdemi parlamenti vitára, esetleg népszavazásra. Ily módon a folyamat nem csak legális, hanem legitim is. Nem éppen a CH által is helyesnek tartott, megengedőbb értelmezés következménye e kettő szétválása, amit CH már nem helyesel?
Kedves CH!
Érdekelne, hogy a népszavazást ilyen összetett kérdésben miért tartja jó megoldásnak? (Szerintem ez sokkal izgalmasabb kérdés, mint a nemzetközi szerződések eljárásrendjén rugózni., vagy demokráciát félteni, mikor a patás Orbán levegőt vesz.)
A tömegdemokráciát alkalmasnak találja egy ilyen komplex kérdés eldöntésére?
Magam attól tartok, hogy egy népszavazás során a legfontosabb biztonság-, kül-, energiapolitikai kérdések a szőnyeg alá lennének söpörve, és felületes, érzelmi, aktuálpolitikai szempontok döntenének.
Jelent-e a képviseleti demokrácia professzionalizmust is, vagy csak technikai megoldás?
Üdv!
Magyarország a népszuverenitás talaján áll: minden hatalom a népé, s a közhatalom bármely formája gyakorlásának elengedhetetlen feltétele, hogy a demokratikus legitimáció teljesüljön, azaz a hatalombirtokos megbízatása visszavezethető legyen a népre. Ebben a rendszerben számomra mindig is abszurdnak tűntek azok a fölvetések, amelyek a népet saját hatalmától akarták megvédeni.
Úgy vélem, hogy ha az államberendezkedés ezen az elven nyugszik, a népszavazás – épp az intézmény jelentősége miatt – csak szűk körben korlátozható, legfőképp akkor, ha a kérdés maga jelentéktelen, a kezdeményezés mögött joggal való visszaélés húzódik meg, vagy ha a szavazás az állami szervek megfelelő működését veszélyeztetné.
Sajnos a politikai kultúra mind a nép, mind képviselői esetében tragikus állapotban van, de Magyarország döntéseit Magyarországnak kell meghoznia. Mindaddig, amíg az alkotmányos norma népszuverenitásról és általános választójogról szól, a népszavazás elleni érvek az alkotmányos konstrukción kívül állnak. Természetesen az alkotmányos szabályozás nem megváltoztathatatlan, de ezek az érvek szerintem lényegében a rendszer fenti két sarokkövét érintik. Egy közbenső megoldást tudok elképzelni: a polgárság (azaz az anyagi biztonságban élő, tisztességes, a köz ügyei iránt elkötelezett, gondolkodásában szabad réteg) szélesítését. Azonban a felelősség akkor is a népé, ha közállapotainkban nem következik be változás.
Szerintem a képviseleti hatalomgyakorlás színvonala is a népen múlik, s amíg egy népszavazás alkalmával az érzelmek dominálhatnak, addig nem hiszek abban, hogy a képviseleti demokrácia professzionális lehet. Egy példa jut eszembe a közelmúltból, a tankönyvpiac államosítása. Kivételes sürgős tárgyalásban két nap alatt ment át a törvényjavaslat az Országgyűlésen, az összevont általános és részletes vita a benyújtás napján 21 órától 22 óráig tartott, s módosító indítványt a törvényjavaslat benyújtásától fogva néhány órán át lehetett csak előterjeszteni. Az oktatási bizottság így is előállt öt indítvánnyal, a plénum valamennyit elvetette. (http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=39&p_izon=13406) Egy népszavazási kampány is komolyabb megfontolásra késztette volna a választópolgárokat, mint a törvényalkotási eljárás a képviselőiket.
Kitűnő válasz, köszönöm!
Tisztelt Diófa! Érveiből és stílusából arra következtetek — de örülök, ha érdemben megcáfol –, hogy Ön a politika és a kommentek világában mozog otthonosan, ahol van Orbán Viktornak s csapatának igazságA, meg Mesterházy Attila és összeállt csapatának igazságA. Ha ezt a blogot máskor is olvasta, talán láthatja, hogy ez nem a mi pályánk. Sajnos a politikai igazságok sszavatossága már a néhány évet sem éri el mifelénk.
Meghatározó katolikus blogger miért használja a balliberális metodikát, Vajon mi lesz ha a az ellenzék győz? Vatikáni szerződés, melegházasság és a devianciák kérdésében, Félő hogy a bruttó kereset és a paksi erőmű kérdése feledésbe merül.Kérem kedves György, ne asszisztáljunk még jóhiszeműségból sem azoknak akik az egyház ellen szeretnének munkálkodni.
Egy katolikus szemmel néző nettó 26ezer forintból élő (nem tanársegéd) de érettsigezett katolikus blogot kedvelő.: 🙂 Inkább ha szabad maradjunk a szépségnél ott ahol az ég és a föld egybeér.
Köszönöm az aggódást, tudom, hogy őszinte. De az egyik rossz dolog bírálata nem jelenti egy másik rossz dolog elfogadását.
Hogyan lehet ma 26 ezer forintból megélni? Ez az igazi titokl
Sokáig gondolkoztam, hogy reagáljak-e erre a hozzászólásra; többek közt azért, mert egyáltalán nem vonom kétségbe, és ennek megfelelően tisztelem a hozzászóló jó szándékát. Hogy mégis billentyűzethez ragadtam, annak oka az, a világ – és kis magyar világunk –meggyőződésem szerint jobb lenne, ha a fenti hozzászólásban megjelenő fogalmi tisztázatlanság és az ebből táplálkozó retorikai (vagy, ha úgy tetszik PR-) klisék eltűnnének. Mikre gondolok? Először is a „baloldali” és „jobboldali” tartalommal értelmesen és konzekvensen nehezen megtölthető jelzőkre, s mindarra az álkövetkeztetésre, melyek a zavaros fogalomhasználatból következnek. Hadd kezdjem egy eklatáns példával: ha a „baloldali” nem lehet „katolikus”, akkor a római pápa jelenleg nem katolikus. (n.b. Mint tudjuk, akadnak, akik ezzel egyetértenek, de talán kevesen e blog olvasói közt).
Mert mit is jelenthet ez a jelző? Szociálisan érzékeny? A társadalom leszakadt rétegeit fontosnak tartó? A pénz hatalmát (argirokrácia) és az oligarchiát ellenző? Vagy a hagyományos etikai és esztétikai értékek ellen kérlelhetetlenül harcoló? Esetleg a közelmúlt különféle korrupt tekintélyelvű rendszereit ellenző? Vagy ellenkezőleg, a sztálinizmushoz, brezsnyevizmushoz, vagy kádárizmushoz érzelmileg (mint egykor érdekileg) kötődőt? Vagy egyszerűen: aki mást gondol, mint az úgynevezett jobboldal pártvezére? (Akinek fordulatokkal teli pályafutását tekintve a szó maga is radikális jelentésváltozásokon megy keresztül?)
Miért jelentenék e radikálisan különböző körülhatárolások ugyanazt? S ugyanez érvényes a „jobboldalinak” nevezett „ellenkezőjére”. Természetesen a megfelelő politikai csoportosulásoknak kapóra jön ez a fogalmi zavar, mert ellenfeleik, kritikusaik diszkreditálására kiválóan alkalmas (másra aligha): Ellenzi valaki a társadalmat és az embert éltető értékek lerombolását? Akkor náci, stb. stb. stb.” (N.b. Lehet, hogy van aki meglepődik, de Izraelben épp most készül egy törvényjavaslat, mely betiltaná az ellenfél „nácizását” a közbeszédben.)
Továbbá miért gondoljuk, hogy a világ kétértékű, kétpólusú, megértéséhez elég 1 bit információ (ti. hogy az állítás, érvelés stb. „jobboldali”-e vagy „baloldali”). Ezt nevezte e blog tulajdonosa manicheus világképnek. De vajon aki a farizeusokat kritizálja, szadduceus lenne automatikusan? (Különösen, amikor a kettő között lassan már csak retorikai különbség lesz…). Aki olvassa az evangéliumot, tudja, mire gondolok.
Előttem új világ tárult fel, amint lépésről lépésre lelepleződtek a fenti csúsztatások. Azt gondolom, nem itt tartanánk, ha minél többek (pontosabban a többség) belátná, hogyan használják ki tudatosan-tudattalanul ezen fogalmi és logikai zűrzavaron keresztül, s késztetik akár olyanokat mondani vagy elfogadni, amit szíve szerint maga sem gondol. Azt hiszem, sokan vannak (a politikából kiábrándult abszolút többség, akinek a jelenlegi választási rendszer 2/3-ot biztosítana, ha lenne politikai pártjuk, ami persze képtelenség) — ám érzésem szerint túl kevesen mondják ki. Nos ezért írtam mégis.
Egy katolikus honlapon miért használunk balliberális metodikát. Erre ott a mai ellenzék.Itt ne a napi politákal foglalkozzunk, katolikus szemmel. Majd ha a mai ellenzék győz lesz dolgunk bőven. Akkor nem a a bruttó keresettel vagy a paksi atomerűvel kell majd foglalkozni, hanem a Vatikáni szerződéssel a meleg házassággal és a devianciákkal. Kérem kedves György írjon a teológia szépségéről és mindarról ahol a föld és az ég egybeér.
Egy havi nettó 25 ezerft-ból élő háromgyermekes (nem tanársegéd) de érettségizett olvasója.:)
Kedves tedeum1! Ha ezt gondolja, nézze meg a melegek jogairól szóló EP direktíva szavazásának eredményét: A szavazó 10 fideszes képviselőből 2 megszavazta, 6 tartózkodott, jóllehet frakciójuk, az Európai Néppárt ellenezte a határozatot (mely többek között a kötelező oktatásról és burkoltan a házasságról szól).
Itt a határozat szövege és a szavazások eredménye:
http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&language=EN&reference=P7-TA-2014-0062
http://www.votewatch.eu/en/homophobia-and-discrimination-on-grounds-of-sexual-orientation-and-gender-identity-motion-for-resolu-2.html
Ez a szavazás az alkotmányozó Fidesz világnézeti relativizmusának és cinikus képmutatásának egyik ékes bizonyítéka. Most már dokumentálva van.
A Néppárti frakció tagjai közül a frakció ellenében összesen 26-an tartózkodtak, ebből 6 volt Fidesz-KDNP-s (küztük Schöpflin György); a nemmel szavazók közt már nem dominálnak ennyire, de figyelemre méltó az alkotmány szerkesztésében fontos szerepet játszó Szájer József.
Közben látom a paksi szavazás megesett. Itthon nem ilyen bátrak a fideszes képviselők…
http://parlament.hu/internet/plsql/ogy_szav.szav_lap_egy?p_szavdatum=2014.02.06.10:56:00&p_szavkepv=I&p_szavkpvcsop=I&p_ckl=39&p_cms=
„Elhangzott egy hozzászólás, ami ha jól emlékszem, úgy hangzott, hogy LMBT csoportok, ami – ha jól értem, akkor – a homoszexuálisok jogait érintheti. És szeretnék nagyon világosan beszélni. Magyarországon egyértelmű alkotmányos szabályozásunk van. A házasság és a család azt jelenti, hogy férfi és nő. És mindegyikből egy: egy férfi, egy nő. Ez senki ellen nem irányul. Arról van szó, hogy mi egy négyezer éves tradíciót védünk. Vitatkozhatunk arról, hogy ezt a tradíciót fönn kell-e tartani, de egy dolgot, kérem, Önök is fogadjanak el. Ez egy négyezer éves tradíció. Kétezer év a zsidó kultúrában, és kétezer év a kereszténységben. Mi ezt a tradíciót egész egyszerűen szeretnénk fönntartani, és nem értem, hogy miért gondolja bármely európai parlamenti képviselő, hogy az ehhez a tradícióhoz való jogunkat korlátozhatja Magyarországon. A magyar alkotmány senkit nem bánt, de világosan fogalmaz.”
http://www.kormany.hu/hu/miniszterelnokseg/miniszterelnok/beszedek-publikaciok-interjuk/orban-viktor-komoly-veszelyt-jelent-europara-a-tavares-jelentes-valasz
Úgy látszik, a brüszeli, strassbourg-i (elefánttemető?) levegője nem mindenkinek használ. Az se biztos, hogy jó a második vonal EU-ba küldésének a gyakorlata. A kérdést azonban fel lehet tenni: mi biztosítja egyelőre leginkább, hogy a “homofóbia” Magyarországon nem lesz büntetendő cselekmény?
Ez is figyelemreméltó elemzés:
http://velemenyvezer.444.hu/2014/01/27/paks-mi-a-bajunk-oroszorszaggal/
Decemberben konferencia zajlott a Párbeszéd Házában az atomerőmű bővítéséről. A konferenciáról készült összefoglalás elérhető a Párbeszéd Háza honlapján Paks vobiscum címen.
Nagyon köszönjük! Mindegyik tézis megfontolandó, és amíg sok szempontból valóban szakmai kérdés ez, amelynek felelős megválaszolásához szakmai ismeretek szükségesek – különösen a 7. tétel igazságának belátásához elegendő a józan ész.
Sokan panaszkodnak információhiányra. Nos íme néhány alapvető információ:
http://elolanc.hu/index.php/component/content/article/10552-paks-2-arabol
Ezt a kis videót a 30:05 és 31:00 között Miniszterelnök úr minden elszánt rajongójának érdemes egyszer megtekinteni. Ezzel összefüggésben.
http://hetivalasz.hu/uzlet/a-nagy-atomvita-72921/