Heidl György blogja

"A filozófia a szépségnél végződik, a teológia a szépséggel kezdődik."

A “keresztény párt” eszméjéről

Tegnapi írásomra magánlevélben érkezett egy fontos kommentár magyarul kiválóan tudó, a hazai viszonyokat jól ismerő amerikai barátomtól, David Baertől. Engedelmével megosztom a hozzászólását.

„A poszt felidézte bennem a német evangélikus teológus, Helmut Thielicke egyik (talán a ’60-as években született) tanulmányát, amelyben a keresztény politikai párt eszméjével foglalkozik. Noha nem tagadja ennek lehetőségét, komoly fenntartásai vannak, mivel egy politikai párt mindig kénytelen olyan kompromisszumokat kötni, olyan stratégia és taktikai döntéseket hozni, amelyek távol állnak a keresztény tanítástól. Egy politikai pártnak továbbá sok olyan kérdésben is állást kell foglalnia, amelyekre nincsen egyértelmű keresztény válasz.

Helmut Thielicke (1908-1986) Forrás: Wikipedia

Helmut Thielicke (1908-1986) Forrás: Wikipedia

Thielicke szerint ezért a keresztény politikai tevékenységnek sajátos témákra kell összpontosulnia, amelyekkel kapcsolatban létezik keresztény álláspont. Nincs jogunk tehát kijelenteni, hogy ez vagy az a párt keresztény, ehelyett inkább azt mondhatjuk, hogy az adott kérdésre ez a keresztény válasz. Ilyen pl. az abortusz, eutanázia, a házasság, stb. Egyes politikai témákban lehetséges a keresztény álláspont, de általában vett keresztény párt nem lehetséges.

Persze olykor vannak kivételek az általános szabály alól, különösen szélsőséges helyzetekben. Ilyen volt a német hitvalló egyházi mozgalom érve Hitlerrel kapcsolatban. Az érvet Karl Barth tette széles körben ismertté, amikor lényegében azt mondta, hogy a Hitlerrel való szembeszegülés – evangélikus terminológia szerint – status confessionis, vagyis “hitvalló állapot”.

A mai viszonyokra alkalmazva azonban aligha állíthatjuk, hogy a Fidesz és Magyarország ebben a helyzetben lenne. Talán egyetlen olyan eseményre emlékezhetünk, amely teológiai szempontból túllépte a határt. Ez Orbán Viktor ópusztaszeri beszéde volt a turulmadárról. (Erről ld. ezt!) Ha az effajta magyar pogányság integráns részét képezné a Fidesz propagandájának és politikájának vagy más összetételű magyar kormányzat politikájának, akkor a keresztényeknek kötelességük lenne szembeszegülni a politikai pogánysággal. Az ópusztaszeri beszéd azonban csak egy ostobaság volt, ami alapján nem érdemes általánosítani.”

Reklámok

10 comments on “A “keresztény párt” eszméjéről

  1. HedvigT
    április 5, 2014

    Melyik lehet az a politikai téma,amiben nincs keresztény, illetve katolikus álláspont?
    Azon gondolkodom, hogy egyre több olyan közügy lesz, amire a valaha egyértelmű és normális válasz speciálisan katolikus lett (lsd. pl. azonos nemű emberek házassága), mig a speciálisan katolikusokat érintő kérdések már fel sem merülnek, vagy nem kapnak nyilvánosságot.

    • H.Gy.
      április 5, 2014

      Nincs egyértelmű keresztény válasz például az államforma kérdésére. Nem mondhatjuk azt például, hogy egyértelműen a királyság vagy a köztársaság, a monarchikus vagy a demokratikus berendezkedés következik a Bibliából.

    • David Baer
      április 5, 2014

      Néhány téma, amiben nincs egyértelmű keresztény álláspont: rezsicsökkentés, egykulcsos adó, takarékszövetkezet államosítása, iskolák államosítása, kettős állampolgárság.

  2. David Vincent
    április 5, 2014

    A tételes felsorolásnál fontosabb a stílus. Ahol a gazdaságot, egészségügyet, oktatást ‘rendbe teszik’, ahol a ‘nemzeti együttműködés rendszeréről’ beszélnek, vagy arról, hogy ‘nem leszünk gyarmat’, ott igen komoly bajok vannak.

    Jézus beszélt arról, hogy az ő országa nem ebből a világból való. Azt is mondta, hogy a búza és a konkoly mindig együtt fognak nőni.
    Aki erről elfeledkezik, az nem tud keresztényi szellemben kormányozni.

  3. tarzicius
    április 7, 2014

    “Az ópusztaszeri beszéd azonban csak egy ostobaság volt, ami alapján nem érdemes általánosítani.” – ezt nem értem, legfőképpen a mondat első részét. [Nézetem szerint, a deduktív megismerés mellett, nem “kellene” még egy elemet bele venni, amely alaptalanul védi a “prominens párt” “jeles” vezetőjét, ez a reduktív gondolkodás. Jelen estben nem érdemli meg Ő (sem)]. Nézetem szerint, általánosítani “kell”, mert gyakorlatilag a fogalomalkotás itt kezdődik, az általánosból következtetünk az egyedire, azaz ha ostobaságot mond valaki akkor ostoba (adott pillanatban!). A baj csak az ha statikus marad a feldolgozása bennünk ennek, vagy annak a témának, és nem lendül újra és újra neki a megismerésnek, és a megértésnek. Jelen estben mindenki a saját ismeretei alapján tud csak dönteni arról, hogy fentnevezett “úriember”, itt szereplő kirohanása, egyedi eset-e vagy van más is ami terhére felróható!

    • H.Gy.
      április 7, 2014

      Egy barátom ide kapcsolódó véleményét idézem: “Szituatíve beszél ez a pasas, semmiféle meggyőződés nem köti. Hol turulban születik, és szinte fehér lovat áldoz, hol füstölőt lóbál, hol meg a vastag kálomista nyakán dudorítja az ereket, igény szerint. “

      • tarzicius
        április 8, 2014

        Ezek szerint nem ostoba, hanem gazember?

        • H.Gy.
          április 9, 2014

          Nem mennék bele a kérdés boncolgatásába.

    • David Baer
      április 7, 2014

      Én úgy gondolom, hogy az ópusztaszeri beszéd valóban aggályos volt mind pogány jellege, mind a “Blut und Boden” eszméje miatt. Ha egy keresztény ember azt mondja, hogy emiatt a beszéd miatt nem képes Orbán pártjára szavazni, azt a lelkiismereti döntést elfogadnám és tisztelném. De mégis számomra egyéni eset volt. Olyan sok mindent mondott már Orbán, hogy ezt az egyetlen esetet nem tartom jelentősnek. Nekem inkább az a kérdésem, hogy kitől tanulta ezeket a butaságokat?

  4. tarzicius
    április 10, 2014

    “Nem mennék bele a kérdés boncolgatásába.” – rendben

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Information

This entry was posted on április 5, 2014 by in Közélet.

Navigáció

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Csatlakozz a 1 249 követőhöz

Archívum

%d blogger ezt kedveli: