Heidl György blogja

Magdolna lába

Ma véletlenül belebotlottam Mária Magdolna lábába. Rómában, a Via Giulia végén történt, egy szép és jelentős bazilikában.

Piede di santa Maria Maddalena

Piede di santa Maria Maddalena

Különös, milyen szorosan összekapcsolja a hagyomány a Magdalából való Máriát a lábakkal. Sokan úgy tartják, hogy egyike volt az asszonyoknak, akik a feltámadt Jézus lábát elsőként átkarolhatták (vö. Mt 28,9).  A nyugati keresztény tradíció általában őt azonosítja azzal a Máriával is, aki könnyeivel öntözte, hajával törölte, és drága kenetekkel kente meg Jézus lábát (vö. Lk 7,38 és Jn 12,3). A középkortól pedig szeretik olykor úgy ábrázolni, amint megcsókolja a keresztre feszített Jézus lábát.

És most itt van ez a lábereklye, amelyet a Basilica di San Giovanni Battista dei Fiorentini-ben őriznek Benvenuto Cellini szép ereklyetartójában, jámbor tisztelettel. Ott készítettem a képeket. A felirat szerint Szent Mária Magdolna lába „az első láb, amely a feltámadt Krisztus sírboltjába lépett.” Talán éppen ez magyarázná a „láb-motívumot” Magdolna történeteiben? Ő volt az első ember, aki Jézus feltámadása után belépett a sírba?

Nem. A felirat teljesen elhibázott. János evangéliumából ugyanis pontosan tudjuk, ki lépett be először a sírba vasárnap reggel. Nem a magdalai Mária.

Az evangéliumok egyébiránt egyik említett hagyományszálat sem támasztják aláPiede di santa Maria Maddalena_felirat maradéktalanul. Jézus környezetében sok Mária volt. Nem valószínű, hogy a magdalai, aki vasárnap hajnalban azt gondolta az üres sírt látva, hogy elvitték Jézus holttestét, azonos azzal a Máriával, aki korábban egy társával együtt már találkozott Jézussal. Szent Jeromos ugyan ezt állította, és ebből messzemenő következtetéseket vont le Mária Magdolna pszichéjére nézve, de talán még Jeromosnak sem érdemes mindent elhinni.

A könnyeivel Jézus lábát öntöző bűnös Máriát már egészen korai értelmezők a betániai Máriával azonosították, a keleti keresztény hagyomány máig így tartja. És bár tudjuk, hogy Mária Magdolna ott volt Jézus keresztje alatt (Mt 27,61), de csupán a jámbor képzelet műve lehet, hogy megcsókolta volna a megfeszített Krisztus lábát.

Visszatérve Magdolna lábához: János evangéliuma leírja az asszony találkozását a feltámadt Jézussal, a leírás azonban hangsúlyozza, hogy Mária nem lépett be a sírba. Meglátta a bejárat elől elhengerített követ, és már futott is a tanítványokhoz a hírrel, hogy elvitték a sírból az Úr testét (Jn 20,1). Később visszatért, megállt a sír bejáratánál, benézett és meglátta az angyalokat (Jn 20,11), majd hátrafordult, mert észrevette, hogy valaki mögötte áll (Jn 20,14).

S hogy ki volt az első? Péter, aki Mária beszámolóját hallva Jánossal együtt kiszaladt a sírhoz. János előbb odaért, „benézett, de nem ment be.” Megvárta Pétert, aki „belépett a sírba”. (Jn 20,4-6)

Az evangélium kiemeli Péter elsőbbségét. Mégis, úgy húszperces sétára a római Szent Péter bazilikától a primátus Mária Magdolnáé lett.

Hírdetés

4 comments on “Magdolna lába

  1. Horváth János
    május 2, 2014

    Ha nem számít lábatlankodásnak az Ószövetséggel előhozakodni, nekem Mária Magdolna lábának tisztelete az Izajás 52,7-ben olvasottakkal kapcsolódik össze: „Milyen szép a hegyeken annak lába, aki örömhírt hoz…”. Azon a reggelen Mária futva vitte a hírt Simon Péternek és a másik tanítványnak, ezért kapta az „apostolok apostola” címet is. Valóban hibás a felirat, de a szép láb az szép láb (izajási értelemben).

    • H.Gy.
      május 2, 2014

      Nagyon köszönöm! Ezt az Izajás verset az egyházatyák mindig az apostolokra értik. Mária Magdolna pedig az apostolok apostola volt, úgyhogy az ő lábai még szebbek.

  2. Huszákné Vigh Gabriella
    május 7, 2014

    Nagyon tetszett, egy korábban, egy évvel ezelőtt írt hírünkhöz (a Róma Közösségi oldalon) kapcsolódóan, hivatkozva a blogra az oldalunkon ismertetem. Köszönettel: Huszákné Vigh Gabriella
    http://orokvaros.network.hu/blog/roma-kozossegi-oldala-hirei/felavattak-romaban-a-francigena-zarandokutrol-erkezok-uj-befogado-kozpontjat

    • H.Gy.
      május 7, 2014

      Köszönöm!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Alapinformációk

This entry was posted on május 1, 2014 by in Ecclesia semper reformanda, Művészet, Szentírás-magyarázat, Teológia.

Navigáció

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Csatlakozás a többi 1 355 feliratkozókhoz

Archívum

%d blogger ezt szereti: