Magdolna lába

Ma véletlenül belebotlottam Mária Magdolna lábába. Rómában, a Via Giulia végén történt, egy szép és jelentős bazilikában.

Piede di santa Maria Maddalena

Különös, milyen szorosan összekapcsolja a hagyomány a Magdalából való Máriát a lábakkal. Sokan úgy tartják, hogy egyike volt az asszonyoknak, akik a feltámadt Jézus lábát elsőként átkarolhatták (vö. Mt 28,9).  A nyugati keresztény tradíció általában őt azonosítja azzal a Máriával is, aki könnyeivel öntözte, hajával törölte, és drága kenetekkel kente meg Jézus lábát (vö. Lk 7,38 és Jn 12,3). A középkortól pedig szeretik olykor úgy ábrázolni, amint megcsókolja a keresztre feszített Jézus lábát.

És most itt van ez a lábereklye, amelyet a Basilica di San Giovanni Battista dei Fiorentini-ben őriznek Benvenuto Cellini szép ereklyetartójában, jámbor tisztelettel. Ott készítettem a képeket. A felirat szerint Szent Mária Magdolna lába „az első láb, amely a feltámadt Krisztus sírboltjába lépett.” Talán éppen ez magyarázná a „láb-motívumot” Magdolna történeteiben? Ő volt az első ember, aki Jézus feltámadása után belépett a sírba?

Nem. A felirat teljesen elhibázott. János evangéliumából ugyanis pontosan tudjuk, ki lépett be először a sírba vasárnap reggel. Nem a magdalai Mária.

Az evangéliumok egyébiránt egyik említett hagyományszálat sem támasztják alá maradéktalanul. Jézus környezetében sok Mária volt. Nem valószínű, hogy a magdalai, aki vasárnap hajnalban azt gondolta az üres sírt látva, hogy elvitték Jézus holttestét, azonos azzal a Máriával, aki korábban egy társával együtt már találkozott Jézussal. Szent Jeromos ugyan ezt állította, és ebből messzemenő következtetéseket vont le Mária Magdolna pszichéjére nézve, de talán még Jeromosnak sem érdemes mindent elhinni.

A könnyeivel Jézus lábát öntöző bűnös Máriát már egészen korai értelmezők a betániai Máriával azonosították, a keleti keresztény hagyomány máig így tartja. És bár tudjuk, hogy Mária Magdolna ott volt Jézus keresztje alatt (Mt 27,61), de csupán a jámbor képzelet műve lehet, hogy megcsókolta volna a megfeszített Krisztus lábát.

Visszatérve Magdolna lábához: János evangéliuma leírja az asszony találkozását a feltámadt Jézussal, a leírás azonban hangsúlyozza, hogy Mária nem lépett be a sírba. Meglátta a bejárat elől elhengerített követ, és már futott is a tanítványokhoz a hírrel, hogy elvitték a sírból az Úr testét (Jn 20,1). Később visszatért, megállt a sír bejáratánál, benézett és meglátta az angyalokat (Jn 20,11), majd hátrafordult, mert észrevette, hogy valaki mögötte áll (Jn 20,14).

S hogy ki volt az első? Péter, aki Mária beszámolóját hallva Jánossal együtt kiszaladt a sírhoz. János előbb odaért, „benézett, de nem ment be.” Megvárta Pétert, aki „belépett a sírba”. (Jn 20,4-6)

Az evangélium kiemeli Péter elsőbbségét. Mégis, úgy húszperces sétára a római Szent Péter bazilikától a primátus Mária Magdolnáé lett.