„Isten emberré lett, hogy az ember megistenülhessen.” Szent Athanasziosz, A megtestesülésről 54.3
Nagy Szent Athanasziosz (v. Atanáz, megh. 373) alexandriai püspök ünnepén, kora reggel, még a döbbenetes méretű turistaáradat előtt sikerült megnéznem a Szent Péter székesegyházban a Cathedra Petri-t, Lorenzo Bernini 1666-ban felállított grandiózus, lenyűgöző munkáját. A Michelangelo tervezte apszisban álló “Péter székét”, a római püspök spirituális és tanítóhivatali tekintélyének jelképét, négy egyházatya tartja. Pontosabban, épp’ csak megérinti, miközben az a felhőkön lebeg. Szent Ambrus, Szent Ágoston, Aranyszájú Szent János és Szent Atanáz. Két latin és két görög. A választás mutatja, mely görög atyákat tartották a nyugati teológusok tanbeli kérdésekben a legnagyobb tekintélynek.
Melyik lehet Atanáz? A Bernini’s Rome honlap szerint például a Cathedrat balról Ágoston és Ambrus, jobbról Atanáz és az Aranyszájú tartja. A Wikipedia szócikke szerint viszont baloldalon elől áll Ambrus, mögötte Atanáz, jobbra elől Ágoston, mögötte János. A Cathedraról készült nagy felbontású képsorozat alkotója, Ron Reznick azonban a baloldalra helyezi Jánost, Ambrus mögé, és jobbra Atanázt, Ágoston mögé.
A szobrok agyagmodelljeit a Vatikáni Múzeumban őrzik. A Bernini modelljeit feldolgozó szakkönyv szerint a művész a Cathedra munkálatainak utolsó szakaszában, 1662-ben készíthette el a két görög egyházatya szobrát: Aranyszájú Szent Jánosét (balra hátul) és Atanázét (jobbra hátul).
Az első sorban, a nyugati püspökök jellegzetes süvegével (infula) egészen biztosan a latin egyházatyákat látjuk. Rómában övék a vezető szerep. A jobboldali lehet Ágoston, őt gyakrabban ábrázolják könyvvel a kezében, mint Ambrust. A helyes megfejtés tehát (balról jobbra haladva) a következő lehet: Ambrus, János, Atanáz és Ágoston.
Legutóbbi hozzászólások