Heidl György blogja

"A filozófia a szépségnél végződik, a teológia a szépséggel kezdődik."

Éneklés és bírvágy

Botticelli, Madonna a gyermekkel és éneklő angyalokkal. 1477. Gemäldegalerie, Berlin

Botticelli, Madonna a gyermekkel és éneklő angyalokkal. 1477. Gemäldegalerie, Berlin

A zeneterápia egyik mestere, Szent Ambrus – maga is himnusz szerző és énekes – a 118. zsoltárt magyarázva egy helyütt azt mondja az éneklésről, hogy az felszabadulttá és összeszedetté tesz, megnyugtat, és egyszerre nyújt örömet a testnek és a léleknek. Sőt, aki énekel, az ad, és ily módon legyőzi a kapzsiságot. A dalok szövege széleskörű lehet, nem csupán a kifejezetten éneklésre szánt szövegeket lehet eldalolni, hanem, mint Mózes példája mutatja, a törvény parancsait is.

“Aki énekel, felszabadulttá lesz, és elűz mindenféle nyugtalanító gondolatot, lemond a birtoklási vágyról, s nem csupán a testi hangot élvezi, de a szellem elevenségét is. Dávid próféta sem a nélkülözés miatti bánattól lesújtva, hanem minden testi szenvedélytől szabadon énekelte: „hárfával zengek zsoltárt neked, Isten, Izrael Szentje; örvendezik majd ajkam, ha neked énekelek, és a lelkem, amelyet megmentettél” (Zsolt 70,22-23). Vidáman énekelte ezt, mint aki e kiválóbb lakoma részese. A lélek ugyanis jóllakott a kegyes áhítat étkével. A szentek számára nem csupán a himnuszok és zsoltárok, de még a törvény parancsai is méltók a megéneklésre. Énekelt Mózes is, aki megkapta a törvényt, miután gyalog átkelt a tengeren és a vezetésével megmenekült a nép, s hirdette az Úr igazságos tetteit (Kiv 15,1-21).”

Advertisements

4 comments on “Éneklés és bírvágy

  1. Békési-Marton Csaba
    május 8, 2015

    No igen, ez a Tallis-motetta a legjobb illusztrációja annak, hogy az éneklés felszabadulttá és összeszedetté tesz. Volt szerencsém egyszer 39 másik emberrel ezt énekelni, és amellett, hogy életem egyik legnagyobbat zendülő élménye volt, szó szerint leizzadtam a végére — a koncentrációtól. És valóban jóllakik vele a lélek, sőt, évek múltán is fel tudom idézni a darab zamatát, szó szerint mennyei ízeit.

    • H.Gy.
      május 8, 2015

      Köszönöm!

  2. Boros Istvánné
    május 9, 2015

    Nem könnyű mű!!! Szövevényes. Szegény szopránnak igen magas hangokat kell produkálni, s ez fárasztó, különösen pianoban.

    • Békési-Marton Csaba
      május 9, 2015

      Eredetileg gyerek (fiú) szoprán, úgy könnyű finomnak lenni a magasban; és Tallisnál még szó sincs pianóról, csak a mai hölgyek piano kell, hogy énekeljék, különben teljesen idegen hangzása lesz a telt és magas fekvése miatt harsány asszonyi hangoktól. A kisfiúk eleve harmadakkora hangon énekeltek, mint a férfiak, ezért van a modern kottákban a szopránban p. A második szólam a darab ötszólamú együtteseiben kontraalt, az sem nem női, és az sem harsog, majd ehhez kell igazodnia a három mélyebb, valódi férfiszólamnak. A darab eleje ezen a felvételen kellően bizonytalan is, akkor tér csak magához, amikor az első zárlathoz ér, és alatta belép a következő két imitáló szólam, majd a basszus is. A szövevény meg kötelező, attól van az a hasonlíthatatlan tenger-áradás a műben. Érdekes, hogy Lassusnál néha 4-5 szólamú motettában is megérezhető ez a delejes óceáni áramlat, ami a fenti Tallis-darab gerince, na meg még Schütz-nél, szintén akár csak 5 szólamú műben – pedig ő is írt 10 meg több szólamra egypár motettát.

Hozzászólások letiltva.

Information

This entry was posted on május 7, 2015 by in Egyházatyák, Művészet.

Navigáció

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Csatlakozz a 1,229 követőhöz

Archívum

%d blogger ezt kedveli: