Heidl György blogja

"A filozófia a szépségnél végződik, a teológia a szépséggel kezdődik."

Rendezett szeretet

song of songsA Biblia nem általában beszél a szeretetről, és nem a szeretetet nevezi istennek, hanem Istent szeretetnek (1Jn 4,16). Akik a házasság újradefiniálását a bibliai szeretetparancsokra és Jézus tanítására hivatkozva igyekeznek igazolni, úgy tűnik, istenítenek valamit, amit szeretetnek neveznek.

A Biblia a szeretetről szól, de nem különbségtevés nélkül. A Tóra megkülönbözteti az Isten és a felebarát iránti szeretetet. A Második törvénykönyben megtaláljuk az istenszeretet parancsát: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és minden erődből!” (6,4), a Leviták könyvében pedig a felebaráti szeretetét: „Szeresd felebarátodat, mint te magadat!” (19,18)

Jézus erre a két helyre hivatkozik a főparancsról adott válaszában: „Melyik a legelső az összes parancs közül? Jézus így felelt „Halld, Izrael! A mi Urunk, Istenünk az egyetlen Úr! Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!” Ez az első parancsolat. A második hasonló ehhez: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” (Mk 12, 28-31; vö. Mt 22,37-39, Lk 10,26-27).

A felebaráti szeretet hasonló az istenszeretethez, de nem azonos vele. Istent teljes szívből, teljes lélekből, teljes elméből és minden erőből kell szeretni. A felebarátot nem így. A felebarátot úgy kell szeretni, mint önmagunkat. Tehát háromféle szeretet jelenik meg itt: az istenszeretet, a felebaráti szeretet és az önszeretet.

Sehol nem olvassuk a Bibliában az önszeretet parancsát. Az önszeretet természetes, nem kell parancsba adni. Annál inkább az ellenségszeretetet, hiszen az korántsem természetes. Jézus azonban nem kér teljesíthetetlent, nem azt mondja, hogy szeresd ellenségedet teljes szívedből, teljes erővel, egész lelkeddel. Azt sem mondja, hogy szeresd ellenségedet úgy, mint önmagad. Egyszerűen azt mondja: „szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért” (Mt 5,44). Ez sem könnyű, de legalább nem lehetetlen.

A szeretetnek tehát a Biblia szerint van mértéke, módja és iránya. A legteljesebb szeretet az istenszeretet, azután a felebarát iránti szeretet, és végül, az előbbitől módjában és mértékében is eltérő az ellenségszeretet. Isten egy, de a felebarát és az ellenség sokféle, ezért a felebaráti szeretet és az ellenségszeretet is változatos. Van egy általános szeretet, amellyel minden egyes, Isten képmására teremtett embert szeretünk, de ehhez az általános szeretethez hozzájárul valami többlet, valami különleges az egyes szeretteink esetében. Másként szeretjük gyermekeinket, szüleinket, barátainkat, házastársunkat, munkatársainkat, szomszédainkat stb., és ezeket a szereteteket nem keverjük össze. A Biblia legalábbis nem teszi, és ha a felebaráti szeretet valamely sajátos esetéről részletesebb útmutatást ad, akkor az éppenséggel a hitvesi szerelem. E tanítás szerint a hitvesi szerelem a férfi és nő közötti kölcsönös, teljes, kizárólagos és hűséges testi, lelki, szellemi önátadás, amely nyitott az élet továbbadására.

Isten és Izrael kapcsolatát többféle képpel érzékelteti a Szentírás. Az egyik legszebb hasonlat szerint Isten a szerelmes vőlegény és Izrael az ő szerelmes menyasszonya. Az Énekek Énekét a meghatározó zsidó írásmagyarázati hagyomány ennek a menyegzői szeretetmisztikának a fényében értelmezi, az erre épülő keresztény exegézis pedig kezdettől fogva Krisztus és az Egyház, valamint Krisztus és a lélek kapcsolatára érti. A keresztények által használt görög fordításban a menyasszony egy helyütt azt kéri: „Rendezzétek el bennem a szeretetet!” (Én 2,4). Órigenész (Kr. u. 3. század) szerint a kérés a következőt jelenti:

„Kétségkívül minden ember szeret valamit, és nincs senki, aki ne szeretne valamit, ha már elérte azt a kort, amikor képes szeretni. … Ez a szeretet vagy szerelem azonban egyesekben megfelelő rendben és módon növekszik, sokakban viszont rendellenesen. Akkor mondjuk, hogy valakiben rendellenes a szeretet, ha azt szereti, amit nem szabad, vagy azt szereti ugyan, amit szabad, de vagy jobban, vagy kevésbé, mint ahogy kell. Az ilyen emberben tehát rendezetlen a szeretet; csak abban rendezett és csak abban őrzi meg rendjét, aki az élet útját járja és nem tér le sem jobbra, sem balra. Az ilyenek, úgy hiszem, nagyon kevesen vannak. (…)

Bár a szeretet lényege egy, oka és rendje sok van, ezért mondja a menyasszony: “Rendezzétek el bennem a szeretetet”, vagyis tanítsátok meg a szeretet különböző rendjeit. És ha valaki úgy gondolja, hogy ehhez még hozzá kell fűzni valamit, akkor felidézhetjük az Apostol szavait: “Férfiak, szeressétek feleségeteket, mint saját testeteket, ahogy Krisztus szerette az Egyházat” (Ef 5,25.28). A férfiaknak tehát szeretniük kell ugyan saját feleségüket, más asszonyokat viszont egyáltalán nem szabad szeretniük, a legteljesebb tisztaságban és szentségben sem? Nem tartoznak azok is a felebarátok közé? Mégis, a szeretetnek  a feleségre, vagy az anyára vagy a nővérre kell- irányulnia, legalábbis ha hívők és ragaszkodnak Istenhez, más asszonyra viszont semmi szeretet sem irányulhat, hiába felebarát? Ha pedig ez nyilvánvaló képtelenség, akkor a parancsolat rendelése szerint feléjük is tiszta szeretettel kell fordulnunk, továbbá természetesen rendet és megfelelő különbséget kell tennünk a szeretetben azon asszonyok között, akiket szeretnünk kell. És nagyobb tiszteletadással kell kimutatni szeretetünket édesanyánk felé, kisebb mértékben, de továbbra is tisztelettel nővéreink felé. A házastársi szeretet megnyilvánulásának sajátságos és ezektől különböző törvényei vannak. Ezen személyek után szeretettel kell lennünk minden egyes nő iránt, teljes tisztaságában, ahogyan mondtuk, érdemeinek és az okoknak megfelelően. Ugyanez a szabály vonatkozik az apára, a fivérre és a többi rokonra. ….” (Kommentár az Énekek Énekéhez, Pesthy Monika fordítása)

Advertisements

19 comments on “Rendezett szeretet

  1. tarzicus
    július 13, 2015

    Kedves H.Gy.!

    “Tehát háromféle szeretet jelenik meg itt: az istenszeretet, a felebaráti szeretet és az önszeretet.” – ezt én is így gondolom, és ezt eddig csak egy szakdolgozatban olvastam csak ezt a gondolatmenetet, pedig igen fontos megállapítás.

    “A szeretetnek tehát a Biblia szerint van mértéke, módja és iránya” – én úgy látom, hogy a szeretet csak akkor nevezhető szeretetnek, ha cselekvő. Így ebben egyetértek Önnel.

    Remélem az az emberekért való küzdelem, amit most folytat a házasság megfogalmazása és értelmezése terén az gyümölcsöző lesz, mert nagyon nehezen értik és cselekszik az embertársaink a jót, jól!

    Szeretettel:
    tarzicius

  2. decentiridescent
    július 13, 2015

    Kérdés: Pontosan melyik fordításról van szó, és milyen számozással? (Én 2,4) Illetve hogy szól a görög szöveg? Megköszönném az eligazítást.

  3. Békési-Marton Csaba
    július 15, 2015

    Heinrich S. Schütz: Also hat Gott die Welt geliebt (SWV 380)

  4. Mézner Mariann
    július 16, 2015

    … és ez? : “Isten szeretete, és a felebarát szeretete: ne válasszuk szét, amit Isten egyesített.” (Boldog Vladimir Ghika herceg, vértanú)

    • H.Gy.
      július 16, 2015

      Egy rövidke idézet alapján még a kérdés sem érthető. Mi a kérdés?

  5. Sallai Gábor
    július 17, 2015

    Én és az Atya egy vagyunk (Jn 10,30).

    Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket (Jn 15,9).

    Az az én parancsom, hogy úgy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket (Jn 15,12).

    Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért (Jn 15,13).

    Nekünk is kötelességünk életünket adni testvéreinkért (1Jn 3,16).

    Úgy is fel lehetne tenni a kérdést, hogy kér-e tőlünk Isten olyat, amit ő maga ne teljesítene. Erre azt válaszolhatnánk, hogy igen, hiszen nekünk imádnunk kell őt, ő viszont nem imád senkit. De vajon mi az imádás? A választ a főparancsolat adja meg: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!” (Mk 12,30-31) Vagyis imádni annyi, mint teljesen szeretni. Az Atya így szereti a Fiút, és a Fiú így szereti az Atyát a Szentlélekben. Isten nem kér tőlünk olyat, amit ő maga ne teljesítene. Isten a tökéletes közösség, a tökéletes egység, és minket is erre teremtett.

    • Békési-Marton Csaba
      július 17, 2015

      S így érthető Mt 5, 48 is: “Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!” — a szeretetben tökéletesek.

  6. Harmai Gábor
    július 20, 2015

    Arra hívnám föl a figyelmet, hogy maga a “felebarát” szó rossz fordítás. A német “Nächste” vagy az olasz “prossimo” a pontos, mert a görög szó alapjelentése is: “a legközelebbi”. Istent soha senki nem látta, így Isten iránti szeretetünket azzal mutatjuk meg legjobban, ahogyan a hozzánk legközelebbi embert szeretjük. Benne tükör által homályosan láthatóvá lesz számunkra az értünk emberré lett, láthatóvá lett Jézus Krisztus.

    Namost, egy házaspár két tagja esetében a házasság szentsége azt idézi elő, hogy a másik lesz tartósan a “legközelebbi”. Amikor egy keresztény házaspár házasságot köt, akkor önmagukat, és önmaguk által tükör által homályosan Jézus Krisztust adják át a másiknak. Ezért szentség a házasság: látható jel, amely láthatatlan kegyelmet közvetít.

    Órigenész problémafölvetésére nézetem szerint ez a valódi válasz: egy házas férfinek minden asszonyt szeretnie kell, de a házastársa a “legközelebbi”, ő a valódi “élettársa”, ő a valódi felebarátja, ezért a felé megnyilvánuló szeretet mutatja meg igazán, hogyan szereti Istent, és hogy végső soron milyen ember is ő valójában.

  7. Sróf
    július 23, 2015

    Kedves Heidl György!

    Néhány ember lelki békéjének érdekében szeretném, ha eligazítást nyújtana egy értelmezési kérdésben. Fenti, “Rendezett szeretet” c. írását a Mandiner “A rendezett szeretet és a melegházasság” címmel szemlézte (kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150714_heidl_gyorgy_rendezett_szeretet_es_a_melegek).

    A) Egyesek szerint a Mandiner szerkesztője kattintásszám-növelés céljából tett így, miközben az írás elsősorban “egy elmélkedés a Bibliában említett szeretetekről, nem a melegházasságról”.

    B) Mások szerint a címváltoztatás indokolt, ugyanis “Heidl szövegének apropója és célja a melegházasság keresztény szeretet rendjébe való illeszthetőségének tagadása”.

    (az idézeteket a szalonképesség és az érthetőség érdekében szerkesztettem)

    Úgy gondolom, hogy a dolog megért volna egy értelmes eszmecserét a Mandiner hasábjain, ehelyett – annak ellenére, hogy kifejezetten intelligens emberekről van szó, akik ráadásul megítélésem szerint nagyon is hasonlóképpen vélekednek a világ dolgairól – egy lehangoló személyeskedő hozzászóláshalmaz lett az eredmény.
    Magam (mint kívülálló Igazságos Izom Tibor) úgy vélem, hogy az írás a szeretet “rendjét” veszi górcső alá a Biblia alapján, a divatos, bibliára hivatkozó világi értelmezéskísérletektől igencsak elvonatkoztatva (ill. azok oppozíciójaként), amihez ugyanakkor az apropót nemcsak a melegházasság mellett való egyre gyakoribb szelektív bibliai érvelés, hanem általánosságban véve a házasság napjainkig úgy-ahogy megmaradt szakrális jelentésének végleges kiüresítését célzó minden egyéb, bibliai forrásokkal álságos módon megtámogatni kívánt törekvés éppannyira motivált (pl. Kőszeg Ferenc bibliai hivatkozásokkal megspékelt esszéje a csoportházasság szükségességéről a Cinken).

    Egy szónak is száz a vége, két egyszerű kérdésre várnám válaszát:
    1) Szerzőként szerencsésnek tartja-e, hogy a Mandiner szerkesztője megváltoztatott címmel szemlézte az írását?
    2) Írása kifejezetten a “melegházasság” apropóján, annak elvetése, illetve elvetésének indoklásaként született-e?

    Előre is köszönöm, Isten fizesse meg, ha válaszol! 🙂

    • H.Gy.
      július 23, 2015

      Kedves Sróf! Nagyon köszönöm a hozzászólást és a kérdéseket! Az első kérdésre az a válaszom, hogy többé-kevésbé megszoktam a sajtó működését, a címváltoztatás olvasókat vonzhatott oda, bár a melegházasságról valóban nem volt szó az írásomban. 2. Az írást nem kifejezetten a “melegházasság” ügye inspirálta, hanem az a látszólag bibliai érvelés, amivel gyakran találkozunk a “melegházasság” mellett is, ti. a parttalan hivatkozás a szeretetre, anélkül, hogy meghatároznánk, mit értünk szereteten. A rendezett szeretet fogalmával először nem Órigenésznél, hanem Szent Ágostonnál találkoztam, egyik nagyon kedves egyetemi tanárom, Vidrányi Katalin hívta fel rá a figyelmemet. A halála után még konferenciát is rendeztünk az emlékére Ordo amoris – amor ordinis címmel. A téma önmagában érdekes, de ma szerintem ráadásul nagyon aktuális is.

      • bbjnick
        július 24, 2015

        Kedves Heidl György!

        Ha Ön is úgy emlékszik/ítéli meg, hogy a “melegházasságról valóban nem volt szó az írásomban”, akkor hogyan értelmezendő írása második mondatának a “házasság újradefiniálásá”-ra vonatkozó megjegyzése?

        Válaszát előre is köszönöm!

        • H.Gy.
          július 24, 2015

          A házasság újradefiniálása nem csak a “melegházasság” lehetőségét jelenti, de azt is. Ilyen értelemben az írásban a “melegházasságról” a poligámiáról, a poliandriáról, a vérfertőzésről, stb. is szó van. Mindegyik mellett ugyanúgy felhozzák a “szeretet-érvet.” Soha nem titkoltam, hogy a “melegházasság” szerintem egy oxymoron, a házasság fogalmának megváltoztatását pedig károsnak tartom.

  8. bbjnick
    július 24, 2015

    Kedves H.Gy.! Válaszát köszönöm!

  9. David Vincent
    július 29, 2015

    Érdemes elolvasni az alábbi blogbejegyzést is:

    http://arsboni.blog.hu/2015/07/29/vezessuk_be_a_poligamiat_is

    • Békési-Marton Csaba
      július 30, 2015

      Hm…
      “Thomas (az egyik a 4 ellenszavazóból, különvéleményében) sem ért egyet azzal, hogy a Bíróságot alkotó néhány bíró hozzon döntést egy ilyen súlyú kérdésben, még kevésbé ért egyet azzal, hogy a kérelmezők érdekeik érvényesítése miatt egy kilenctagú testülethez fordulnak, s az így hozott döntést az egész nemzetre kötelezően alkalmazandóvá kívánják tenni. Különös tekintettel arra, hogy 35 államban bocsátották szavazásra a kérdést, és 35 államból 32-ben a házasság hagyományos fogalmát kívánták megtartani a választók, annak azonos nemű házasságra való kiterjesztése helyett. Thomas szerint az, hogy a kérelmezők ezzel nem értenek egyet, nem teszi azt kevésbé törvényessé.”

Hozzászólások letiltva.

Information

This entry was posted on július 12, 2015 by in A halál civilizációja, Egyházatyák, Közélet.

Navigáció

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Csatlakozz a 1,229 követőhöz

Archívum

%d blogger ezt kedveli: