Sajnos, már csak posztumusz fog megjelenni Sághy Marianne tanulmánykötete Szent Ágoston Vallomásairól. Marianne már súlyos betegen válogatta ki, és küldte el nekem és a Kairosz Kiadónak a kötetbe szánt írásait. Gondosan a könyv elejére helyezte el a “Redite ad cor: A barát halála Szent Ágoston Vallomásaiban” c. tanulmányát. Ezzel személyesen üzent nekünk, barátainak, kollégáinak, szeretteinek.
„A Vallomások Ágoston életén és érzésein keresztül a lélek útját mutatja be a bűnbeeséstől az üdvözülés lehetőségéig. A mű szerkezeti felépítésében a barát halála a bűnös lélek vergődését, elesettségét, boldogtalanságát, a bűnbeesettség állapotát illusztrálja. Ágoston önmagát szereti barátjában, uralni akarja gondolatait, uralkodni akar fölötte. Nem is veszi észre a másikat, mintha nem is érdekelné, ki ő, mi lakik benne, csak az, hogy szeresse Ágostont és elfogadja barátságát. Amikor barátját elragadja tőle a halál, önmagát siratja. Az értetlenség lesz úrrá rajta: nem érti barátja viselkedését halála előtt, nem érti önmagát barátja halála után. A halandó szeretete Isten nélkül a halálba vezet.
A megtérés után mindez megváltozik. A halál elveszti fullánkját: ha az ember képes Istenben szeretni, a halál nem üresség és keserűség, hanem kiteljesedés és megnyugvás. A megtérés felszabadulás, elindulás a nagyobb szabadság felé vezető úton. Ezen az úton Ágoston már képes kinézni önmagából. Már nem a mulandó embert szereti, hanem a feltámadt Krisztusban szeret; nem önmagát gyászolja, hanem imádkozik halottaiért. Örül, hogy együtt vannak az Egyházban és könyörög Isten irgalmáért, hogy egykor majd együtt élvezhessék az Örök Világosság fényét a Mennyek Országában.” (Sághy Marianne)
Visszajelzés: A halál elveszti fullánkját – Emlékezés Sághy Marianne-ra | Ortodox szemle
Igazán felüdítő volt olvasni. Ilyen megközelítésből újra kedvem lett elolvasni.