A Fazekas földje

“Miután tanácsot tartottak, megvásárolták rajta a Fazekas földjét. Az idegenek számára. Temetőnek.” (Mt 27,7)

Ma sok könnybe lábadt szempárt láttam. Egy minden tekintetben példamutató kisközösség életében tragikusan lezárult egy korszak, amikor a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) emberei elvették a helyiektől a Kishantosi Mintagazdaság által megművelt földet, és idegeneknek adták.

Az átadás nem volt szabályos. Például azért nem, mert az urak nem voltak kíváncsiak a mezei leltárra, és mert a pályáztatás és a pályázatok számtalan hiányosságával és szabálytalanságával kapcsolatos panasztételeket nem vették figyelembe.

A mintagazdaság ügyvivői nem tehetettek mást, mint pontokba szedve, indokokkal ellátva rögzítették, miért nem hajlandók átadni a földeket. Ha ilyen körülmények között átadják a 452 hektárt, szabálytalanul és jogtalanul cselekszenek. Így viszont, bár ez az ütközet bizonyos értelemben győzelemmel végződött: háború kezdődik. Ezt a háborút jogi eszközökkel fogják megvívni a Greenpeace segítségével. Ma tehát új korszak kezdődik Kishantos életében, és még senki emberfia nem tudja, mi lesz ennek a vége. Talán éppen ez a vegyszermentes föld lesz az idegenek temetője.

Fölösleges ismét szóvá tenni a hatalom arroganciáját és cinizmusát, és azt a részletesen dokumentált tényt, hogy a kormányzat emberei földügyekben folyamatosan, szemrebbenés nélkül hazudoznak, s hogy retorikájukkal ellentétben nem a családi gazdaságok érdekeit képviselik, hanem a napról-napra elképesztő mértékben gyarapodó oligarchákat. Amit most érdemes kiemelni, az a Kishantoson ma, november 4-én, a nemzeti gyásznapon összegyűlt százegynéhány ember bámulatos önuralma. Az NFA megjelent tisztségviselőit semmiféle támadás nem érte. Egyetlen megjegyzés sem hangzott el, amikor elvonultak énnemtudom milyen márkájú, hatalmas autójukban. Minden tekintet rájuk szegeződött, de ők senkinek nem néztek a szemébe.

Amikor Júdás, aki elárulta őt, látta, hogy elítélték, megbánta tettét, és visszavitte a harminc ezüstpénzt a főpapoknak és véneknek. Azt mondta: »Vétkeztem, elárultam az igaz vért.« Azok azt felelték: »Mi közünk hozzá? A te dolgod!« Erre beszórta az ezüstöket a templomba, aztán eltávozott, elment és fölakasztotta magát. A főpapok pedig fölszedték az ezüstöket és azt mondták: »Nem szabad ezeket betenni a kincstárba, mert vér díja.« Miután tanácsot tartottak, megvásárolták rajta a fazekas földjét az idegenek számára temetőnek. Ezért hívják azt a földet Vérmezőnek mind a mai napig. Akkor beteljesedett, amit Jeremiás próféta mondott: »Fogták a harminc ezüstöt – ez volt az ára, ennyire becsülték őt Izrael fiai –, és odaadták a fazekas földjéért, amint az Úr megparancsolta nekem« (Mt 27,3-10)

Korábbi írások a témában:

Most segíthetsz Kishantosnak!

Ángyán József: Újabb adatok a kormányzati hazugságokról

Isten hozta a feudalizmusban!

Végső visszaszámlálás

Még ellenséged növényeit se pusztítsd el!

Likvidálják a mintagazdaságot

A bosszú