Heidl György blogja

"A filozófia a szépségnél végződik, a teológia a szépséggel kezdődik."

Bésszarion bíboros sírkápolnája

Baszileiosz Bésszarion (Trapezunt, 1400 körül – Ravenna, 1472), bazilita szerzetes, aBessarion_1476 konstantinápolyi Szent Vazul monostor apátja, nikaiai metropolita, az ortodoxok egyik vezérszónoka a Firenzei Zsinaton (1438-1439). Később latin püspök lett, bíboros, pápaválasztó kardinális, a keleti és nyugati kereszténység újraegyesítésének szószólója.

Bésszarion eredetileg az ortodox teológiai álláspont mellett érvelt, amely éles különbséget látott a nyugati és keleti Szentháromság-tan között, elvetve a Szentháromság kettős eredéséről („az Atyától és a Fiútól – Filioque – származik”) vallott nyugati tanítást. A latinok érvei azonban meggyőzték a nyugati trinitológia megalapozottságáról, s arról, hogy lehetséges, sőt szükséges egységformulát találni a vitás kérdések megoldására. Az egységpártiak vezérszónoka lett, s ezért IV. Eugenius pápa erősen marasztalta, ő azonban a bizánci delegációval hazatért. Távollétében Eugenius pápa kinevezte kardinálisnak. 1440-ben Bésszarion visszatért Itáliába, és hivatalosan elfogadta a kinevezést. Tituláris temploma a Szent Apostolok bazilikája volt. Később Toszkána püspöke, Konstantinápoly latin pátriárkája, Sabina püspöke lett.

Római palotája egyfajta humanista Akadémiaként működött. Befogadta a Konstantinápolyból 1453 után nagy számban Itáliába menekülő görög tudósokat, támogatta jelentős görög irodalmi és filozófia munkák latinra fordítását, könyvtárának görög kéziratai és azok tudós latin fordításai felbecsülhetetlen hatást gyakoroltak a humanistákra. Ő maga, immár latin kardinálisként Arisztotelész Metafizikáját és Xenophón Memorabilia (Emlékeim Szókratészről) c. művét ültetette át latinra. Hatását tekintve kiemelkedő jelentőségű volt az arisztoteliánus Geórgiosz Trapezuntiosz ellen írt műve (Latin kiadása: In calumniatorem Platonis, 1469), amelyben amellett érvelt, hogy Arisztotelész és Platón filozófiája összhangban van egymással, valamint, hogy platonizmus és kereszténység között nincsen kiengesztelhetetlen ellentét. A firenzei újplatonisták Marsilio Ficinoval az élükön saját törekvéseik megerősítését látták e munkában, noha jóval messzebb mentek kereszténység és platonizmus harmonizálásában, mint amit Besszárion helyeselt volna.

Antoniazzo Romano Chorus angelorum részlet

Antoniazzo Romano, Chorus angelorum

Bésszarion kardinális Ravennában hunyt el, holttestét tituláris templomában, a római Sancti Apostoli bazilikában helyezték el. Sírkápolnáját Szűz Mária, Szent Mihály arkangyal, Keresztelő Szent János és Eugenius pápa tiszteletére szentelték fel 1483-ban. A freskókat Antoniazzo Romano (1430 k. – 1510 k.) készítette Melozzo da Forli közreműködésével, akinek tituláris temploma volt akkoriban a Szent Apostolok Bazilikája.  A Tevere áradásai következtében a 16. század derekától a Bésszarion-kápolnát betemette a sár. Freskóinak jelentős része a 17. és 18. században pusztult el, amikor a kápolna apszisába a templomhajó felől előbb egy hatalmas Szent Antal oltárt állítottak, majd átépítették a ma látható formájúvá. A Bésszarion-kápolnára a feledés homálya borult, mígnem 1959-ben a szomszédos Palazzo Colonnánál végzett munkálatok során Clemente Busiri Vici építész rá nem bukkant. Hosszú ideig elzárt terület volt, megmaradt részeit 1989-2005 között rekonstruálták, de csak 2010-ben nyitották meg a nagyközönség számára.

 

DSCF5050Az apszist kettévágja a 18. században épített oldalkápolna hátsó fala – erre most vaslépcsőt és keskeny átjárót építettek a látogatóknak –, a boltozat jelentős része hiányzik, és a cappella alsó részének freskói is megsemmisültek. Mi maradt ezen a csúcsától, padlójától és két oldalától megfosztott, keskeny apszisfalon?   Középen egy Hodigitra. A szelíd fájdalommal ránk tekintő Mária jobbjával az ölében tartott gyermek Jézusra mutat. Hasonló ikont látunk most a bazilikában is. A kép felirata Mária szeplőtelen fogantatására utal: Concepta absque ulla labe – Szenny nélkül fogant. Két DSCF5051DSCF5028oldalán Eugenia és édesanyja, Claudia látható, két római vértanú, akiket Gallianus uralkodása idején öltek meg, és ereklyéiket az Apostolok bazilikájában őrizték. Írott forrásokból tudjuk, hogy a gyengécske képeket a 17. században festették az addigra megsemmisült, Keresztelő Szent János életéből vette jelenetek helyére. E képek fölött Szent Mihály legendájának két jelenete látható, gyönyörű színekkel, részletekbe menően megfestve. DSCF5043Balra: Szent Mihály bika alakban megjelenik Sipontó közelében, a Gargano hegy barlangjában. A legenda szerint az arkangyal Lőrinc püspöksége idején, amikor Gelasius volt a pápa (491-496) többször bika alakjában jelent meg Siponto közelében, és a vadászok nyilai csodás módon lepattantak róla. Szent Mihály azt kérte, hogy a barlangot Krisztus tiszteletének szenteljék, és megígérte, hogy megvédi Sipontot a barbárok támadásaitól. Ez a legkorábbra datált Szent Mihály jelenés Nyugaton, és itt áll a legrégebbi Szent Mihálynak dedikált szentély.

DSCF5029A jobboldali kép a felirata szerint Szent Mihály megjelenése a Mons Tumba-n (Apparitio Eiusdem in Monte Tumba.) A legenda szerint az arkangyal 708-ban megjelent Aubertnek, Avranches püspökének, és meghagyta neki, hogy építsen monostort a közeli, sziklás szigeten. A püspök ezt többször megtagadta, végül az Arkangyal az ujjával megérintette a fejét, és lyukat égetett a koponyáján.

DSCF5034A képen együtt láthatók a keleti bazilita és a nyugati ferences szerzetesek, ami kifejezi az egységre való törekvéseket. Bésszarion XI. Lajos francia királytól remélt segítséget Konstantinápoly felszabadításához, egy, a muszlimok ellen indított keresztes hadjárathoz.  A jobboldali domb tetején a fához kötött bika, Szent Mihály jelképe, azt fejezi ki, hogy a király vonakodik eleget tenni a keresztényeket védelmező Arkangyal DSCF5036parancsának, és megszabadítani a kereszténységet az oszmán hódítóktól. A középen, püspöki ornátusban látható alak XI. Lajos vonásait viseli. Szintén Bésszarion kortársakat örökített meg a művész a processzió néhány alakjában. Francesco Maria della Rovere, a későbbi IV. Sixtus a püspök vállánál, bíborvörös ruhában, valamint unokaöccse, Guiliano della Rovere, a későbbi II. Gyula, ibolyaszínű öltözetben.

Cappella Bessarione fotók: szerző

Reklámok

"Semmiféle rossz szó ne hagyja el ajkatokat, hanem csak olyan, amely alkalmas az épülésre, hogy amiben kell, javára váljék hallgatóitoknak."

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Alapinformációk

This entry was posted on augusztus 13, 2018 by in Művészet, Teológia, Tudomány.

Navigáció

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Csatlakozz a 1 288 követőhöz

Archívum

%d blogger ezt kedveli: