“Oligarchák” és “a nemzeti együttműködés rendszere”

Mottó: „Ángyán József szerint a spekuláns tőke esetében lényegtelen, hogy külföldi vagy magyar, hiszen az utóbbi sincs tekintettel a helyben élők érdekeire. Ráadásul – offshore cégek beiktatása révén – sokszor a közterhekből is csak minimális részben veszi ki a részét, miközben támogatások formájában óriási mennyiségű közpénzhez jut. A korábbi államtitkár példát említve azt mondta: a három legnagyobb mezőgazdasági tőkebefektető társaság összesen 10 milliárdnyi állami támogatást kapott, miközben a teljes tanyaprogramra csak egymilliárd forint áll rendelkezésre.”    

Tézis 1.: Csányi Sándor, Leisztinger Tamás és Nyerges Zsolt oligarchák: “A tőkebefektető társaságokkal kapcsolatban Ángyán Csányi Sándor, Leisztinger Tamás és Nyerges Zsolt nevét említette. Arról is beszélt, hogy lemondása óta szisztematikusan vizsgálja az állami földek bérbeadását: eddig Fejér és Borsod megye adatait összesítette, és kiderült: a földek 80 százalékát nem helyi gazdálkodók, hanem távoli tőkés társaságok nyerték el. A földbérlet nagy üzlet: a földalapú uniós támogatás révén100 hektár évente körülbelül 6,5 millió forint biztos bevételt jelent akkor is, ha a bérlő meg sem műveli a földet. „És itt nem 100 hektárokról van szó”, tette hozzá Ángyán.”

Tézis 2.: Orbán Viktor: “Oligarchák a nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek, és nem is lesznek.”

Konklúzió: Matematikus-filozófus barátom szerint – akit 2006 őszén a magyar rendőrök brutálisan bántalmaztak, ezért különösen érzékeny a “nemzeti együttműködés” kérdéseire –, a fenti premisszákból az következik, hogy a nemzeti együttműködés rendszere nem létezik.