Heidl György blogja

Immense caeli conditor – Te, égnek végtelen Ura

Az ambroziánus himnuszsorozat következő darabjában az égbolt megalkotóját szólítja meg a költő. A Genezis könyve szerint a teremtés második napján Isten megalkotta a firmamentumot, amely elválasztja egymástól az ég fölötti és ég alatti vizeket, így szabva meg a vizek pontos helyét, határát és célját. Az énekes azt kéri, hogy amint Isten elárasztotta vízzel a földet, úgy árassza el őt az örök kegyelem ajándékával, a Szentlélekkel, megóvva őt a bűneset következményeitől. A költői kép egyben utalás az újjászületésre a keresztelő medence vizében.

Ez és a többi hasonló himnusz egy adott élethelyzetben, pontosan meghatározott időszakban, az esti imádság során csendül fel, és az ennek megfelelő lelkiállapotból kiindulva hozza mozgásba az érzelmeket, a képzelőerőt és a gondolkodást. Felébreszti az erkölcsi, lelki tisztaság utáni vágyat, hogy az éneklő-imádkozó ember figyelme a természet keletkező és elmúló dolgaitól eltávolodva az örökre, az állandóra, a természetet felülmúlóra irányuljon.

Az itt hallható kánonban az énekdallamok egymásba fonódnak, mint a folyóba ömlő patakok.

Te, égnek végtelen Ura,
hogy ne támadjon zűrzavar,
felosztottad a vizeket,
s határt vontál az égnek is;
 
égi s földi vizek helyét
egyként megszabtad biztosan,
víz enyhíti a nap hevét,
nem mosva el a föld színét:
 
Árassz ránk, most, kegyelmes Úr,
örök kegyelmi adományt,
hogy ősbűn ne emésszen el,
legújabb cselvetésivel.
 
A hit találja meg a fényt,
világát szétsugarazza,
minden hívságot űzzön el,
hamisság el ne takarja!
 
Ó, add meg ezt kegyes Atya,
s Atyjával egyenlő Fiú,
s te Szentlélek, Vigasztalónk,
együtt örök uralkodó!
Immense caeli conditor,
Qui, mixta ne confunderent
Aquae fluenta dividens
Caelum dedisti limitem,
 
Fimans locum caelestibus
Simulque terrae rivulis,
Ut unda flammas temperet,
Terrae solum ne dissipet,
 
Infunde nunc, piissime,
Donum perennis gratiae,
Fraudis novae ne casibus
Nos error atterat vetus.
 
Lucem fides inveniat,
Sic luminis jubar ferat,
Haec vana cuncta terreat,
Hanc falsa nulla comprimant.
 
Praesta, Pater piissime,
Patrique compar Unice,
Cum Spiritu Paraclito
regnans per omne saeculum.

Information

This entry was posted on szeptember 12, 2021 by in Művészet, Teológia, Zene.

Navigáció

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

Csatlakozás a többi 1 356 feliratkozókhoz

Archívum